Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 37. (Budapest, 1965)

Bácskai Vera A MAGYAR MEZŐVÁROSOK A XV. SZÁZADBAN (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 37.) A mezővárosok egykor sajátos átmeneti településtípust alkot­tak a falu és a város között. A várostól viszonylag fejlett kézmű­iparuk ellenére megkülönböztette őket a munkamegosztás alacsony foka, a falutól az árutermelő jelleg, illetőleg az ipari és mezőgazda­­sági árutermelés párhuzamos fejlődése. Jogi szempontból a mezővárosok lakóit jobbágyi alávetett­ségük különböztette meg a királyi városok szabad polgáraitól. Mint a mezőgazdasági árutermelés és árucsere gócpontjai, a mező­városok mégis viszonylag széles körű szabadságot és önkormány­zatot vívtak ki maguknak olyannyira, hogy polgáraik gazdasági és társadalmi helyzete megközelítette a személyileg szabad, tény­legesen parasztbérlővé vált nyugati agrárnépesség helyzetét. Bácskai Vera tanulmánya e mezővárosok fent vázolt körül­ményeit elemzi a XV. század rendkívül érdekes adottságai között. Rámutat a városi és mezővárosi fejlődés különbségeire, elemzi a kézműipar és a mezőgazdasági termelés összefüggéseit s az áru­csere fejlődését a mezővárosokban. Kitér a lakosság jogi helyzetére, rétegeződésére, a XV. századi, illetőleg XVI. század eleji osztály­harcokra, ezen belül az 1514. évi parasztháborúra, s részletesen kifejti, hogy mint váltak a mezővárosok sajátos helyzetük ellenére ipari központtá, közvetítővé város és falu között. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST 65.t!0819 Akadémiai Ny., Budapest

Next