Bagdy Emőke - Demetrovics Zsolt - Pilling János (szerk.): Polihistória. Tanulmányok és köszöntők Buda Béla 70. születésnapja alkalmából (Budapest, 2009)
Tanulmányok és esszék Buda Béla munkásságáról
KELEMEN GÁBOR tőségét. Ferenczi rettegett attól, hogy Freud „második Stekel”-nek minősíti és elűzi. Ez a félelme megakadályozta abban, hogy végigvigye a kezdeményezéseit. Visszariadt például attól, hogy kidolgozza az empátia fogalomkörét. (Buda éppen a pszichoanalízis budapesti iskolájától elkülönülő stekeliánus Szinetár Ernő vezette József Attila Kórházban, a későbbi Pszichoterápiás Módszertani Központban kezdte orvosi munkáját.) Bálint esetében, véleményem szerint, a pár- és családterápia megalapozásának elszalasztott esélyéről beszélhetünk. A II. világháború után soha nem tapasztalt módon megnövekedett válási kedv miatt aggódó brit kormány a házassági kapcsolat javítási lehetőségeinek kidolgozásával bízta meg a londoni Family Discussion Bureau-t, a Tavistock Institute of Marital Studies elődjét. A munkacsoportot Bálint Mihály vezette. Bálint a házaspár tagjaival egyénileg foglalkozó szakemberek, főként szociális munkások képzésére új csoportos esetmegbeszélő módszert dolgozott ki, amit ma Bálint-csoportként ismerünk. Arra azonban nem gondolt, hogy a párral együtt, közös terápiás térben is lehetne foglalkozni. így a pár- és családterápia gondolatát nem ő, hanem Buda Béla tette közkinccsé Magyarországon. Buda Béla igyekezett megragadni a számára adódó kevés számú újrakezdési lehetőséget. Ám a társadalom által kínált lehetőségek születésének évétől fogva egészen fiatal felnőttkoráig - az 1945 és 1948 közötti periódus kivételével - szinte folyamatosan csökkentek. 1939-ben, Buda születésének évében készül el az első sugárhajtású repülőgép, majd hamarosan kialakul az autópályák kapcsolódási mintájától különböző, néhány főbb központ által összekötött légi közlekedés hálózati rendszere. Ez a légi közlekedés teszi majd lehetővé az 1960-as évek végétől számára azt a sok rövid tudományos zarándokutat, melynek célpontjai elsősorban az európai nagyvárosokban rendezett konferenciák. 1939 ugyanakkor a Ribbentrop-Molotov-paktum éve is. A náci és a szovjet diktatúra összeölelkezése dezorientálja az európai értelmiséget, amely - Mannheim Károly kifejezésével - lebegővé válik, s már egyetlen mozgalommal sem tud erkölcsileg azonosulni. Jóllehet a kommunizmus hitelvesztése Nyugaton nem ekkor, hanem az 1956-os magyar forradalom leverése után következett be. Ebben az évben, 1939-ben jelenik meg James Joyce mítoszkereső műve, a „Finnegan ébredése”. Az a széttöredezettség, melyet a regény megjelenít, más, mint a „minden Egész eltörött” Ady Endre által már az I. világháború előtt észrevett káosza. Buda műveiben éppen az „Egész eltűrését” konstatáló Ady-kötet nyitóverse „fenség, Észak-fok, titok, idegenség” sorát idézi a leggyakrabban. Véleménye szerint az ilyenfajta „fenséges” távolságtartás és nárcisztikus gőg a kommunikáció legfőbb akadálya. Ugyancsak szívesen idézi Adynak azt az elgondolását, hogy a sáros habokból is kivirulhatnak a „fehér lótuszok”. A pszichoanalízis budapesti iskolája a Freud által kiemelt ödipális komplexussal szemben a preödipális időszakra, az első életévek történéseire irányította •68 •