Bajai Jenő (szerk.): Búzatermesztési kísérletek, 1952-1959 - Búzatermesztési kísérletek (Budapest, 1961)
IV. Rész: Kórtan, gyomirtás
3. táblázat Alkalmazási hely Gabonavetés A permetezett tábla terméstöbblete a kontrolihoz képest, q/kh 1. Klementina Áll. Gazd., Borsod m................őszi búza + 2,10 2. Tóth Géza termelő, Miskolc .........................őszi árpa + 4,00 3. Béke Tsz, Szentistvánd...................................őszi búza + 1,50 4. Vörös Csillag Áll. Gazd., Beremend ..........őszi búza -j- 3,60 5. ..........................„ „ .................őszi árpa + 4,10 6. Alkotmány Tsz, Mezőszentgyörgy..............őszi búza + 3,20 7. József Attila Tsz, Kispirit.............................őszi búza + 2,05 8. Új Erő Tsz, Bakonyszentistván..................őszi árpa + 2,00 9. Új Élet Tsz, Vöröscsillagpuszta ................zab + 2,00 10. „ ,. ..................tavaszi árpa + 1,50 11. Galyamenti Tsz, Cegléd ...............................őszi búza + 2,63 12. Kis Bálint, Nagykörű ...................................őszi búza + 3,50 13. Németh László, Nagykörű ...........................őszi búza + 4,60 14. Szabadság Tsz, Kátpó ...................................őszi búza + 2,00 15. Áll. Gazd., Vizesfás.........................................őszi árpa + 2,30 16. Kaszaperi Lenin Tsz.......................................őszi búza + 3,20 17. Alkotmány Tsz, Mezőkovácsháza................őszi búza + 2,50 18. Szabadság Tsz, Pereszteg...............................őszi búza + 3,00 kipusztult gyomok helyét. Nagyobb dózisokkal, illetve hatékonyabb szerekkel ezek a gyomok is aránylag könnyen elpusztíthatok. Egy idő múlva azonban a tőrózsás gyomokat az addig teljesen háttérbe szorult barackos gyomok, így elsősorban a tarackbúza váltja fel, s ezzel egészen új feladatot ró az agrotechnikára, illetve a vegyszeres gyomirtást végző szakemberekre. Egy adott terület gyomflórájának megváltozása, illetve a gyompopulációban bekövetkező olyan irányú eltolódások, hogy az érzékeny gyomok kiszelektálódnak, a keskeny levelű és ellenálló gyomfajok pedig elszaporodnak, okozza azt, hogy a vegyszeres gyomirtást önmagában nem tekinthetjük végleges megoldásnak. Helyesebben, az agrotechnikával szorosan egybehangolt vegyszeres gyomirtásra van szükség, de az egymást követő években is változtatnunk kell a használt gyomirtószerek típusain. Ezt a jelenséget a herbicid szerek rotációjának nevezzük. A rotáció nyomon követi egy adott területen az üzemi vetésforgót és azokat a változásokat, amelyeket az agrotechnika megkíván. így a gyomirtó hatásspektruma megnövelhető, előnyös tulajdonságai fokozhatok, káros hatása pedig (mint pl. a talaj élővilágára gyakorolt egyoldalú befolyás, a kultúrnövények esetleges károsítása, rezisztens gyomok kialakulásának elősegítése stb.) a minimálisra csökkenthető. A rotáció során műtrágyahatású gyomirtót pl. kontakt gyomirtószer vált fel, majd a következő évben hormonbázisú készítmény szerepel, azt viszont a DNBP készítmény váltja, és így tovább. Az ilyen sokirányú herbicidhatás kizárja rezisztens gyomok keletkezését, illetve azt, hogy a gyomflórában egyoldalú átalakulások jöjjenek létre, amelyek végeredménye csaknem leküzdhetetlen gyomfajok tömeges elszaporodása szokott lenni. Figyelemre méltók azok a hazai kutatások (Ubrizsy 1957b, 1958a—b), amelyeknek célja volt megállapítani azokat a mennyiségi és cönológiai jellegű változásokat, amelyek egy adott terület gyomvegetációjában végbemennek, 198