Bajai Jenő (szerk.): Búzatermesztési kisérletek, 1960-1970 - Búzatermesztési kísérletek (Budapest, 1971)
IV. Rész: Kemizálás
q/ha. Igen jelentős a P-trágyázás utóhatása is. Az alkalmazott adagtól, azaz a talajban történt felhalmozódás mértékétől függően 1 — 3 évig, esetleg még tovább számottevő többlettermést értünk el. A foszfortrágyázás a búza ezerszemsúlyát is számottevően növeli. A kísérleteink eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az intenzív búzák megfelelő foszforellátásához elegendő, ha a talaj P : N arányának megjavítása után évente 35 — 40 kg P205/ha-t alkalmazunk öntözetlen viszonyok között. Öntözött körülmények között ezt az adagot kb. 5 —10 kg-mal kell megnövelni. A rendszeres P-trágyázás és a búza nagy N-igénye miatt N-ből kb. 70 kg/ha-t, a talaj esetleges összeiszapolódása esetén pedig 100— 120 kg/ha-t célszerű felhasználni. A bőséges tápanyagellátással végzett búzafajta összehasonlító kísérlet 3 évi átlagadatai szerint a Fertődi 293-as 5,5, a Bezosztaja 7-es 8,4 és a San Pastore ll,6q/ha-ral termett többet, mint a Bánkúti 1201-os (33,7 q/ha). Ezek a különbségek a csapadékviszonyok javulásával nőnek, míg szélsőségesen rossz időjárás esetén csökkennek (pl. 1968-ban). A Bánkúti 1201-os sem a jó, sem a rossz időjárásra nem reagált. IRODALOM Haumati I. (1968): A termés mennyiségét növelő, minőségét javító tényezők hatása a Duna —Tisza közötti réteken és legelőkön. „A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonala és az arra ható tényezők komplex vizsgálata.” Kongresszus, Budapest Harmati L—Bodrogközy Gy. (1965): Műtrágyázás és öntözés hatása a Duna-völgy réti talajú soványcsenkeszes (Achilleo-Festueetum pseudovinae) legelők összetételére és termésére. Öntözéses Gazdálkodás, 3. évf. 1. szám, p. 77 - 89. Harmati I. — Szekér T. (1965): Sekély termőrétegű meszes réti talajok hasznosítása öntözetlen és öntözött viszonyok között a Duna-völgyben. Időszerű Öntözési Kutatások, 1964. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest Harmati I.—Szekér T. (1969): A lucerna műtrágyázásának eredményei a Duna— Tisza közének meszes réti talajain. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968. évi főbb kutatási eredményei, Budapest, p. 129 131. Láng G. (1965): Növénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Prettenhoffer I. — Somorjai F. (1940): Útmutató a Kolontó hasznosítására az 1935 — 1939. években végzett kísérletek alapján. Alföldi Mezőgazdasági Intézet Kiadványa, Szeged Sarkadi J. (1963): Trágyázási kísérletek fontosabb eredményei. MTA IV. Oszt. Közi. 22. évf. 3-4. szám, p. 2 - 14. Sarkadi J. (1969): A műtrágyázás fejlődése és alkalmazásának néhány problémája. Talajtani Vándorgyűlés, 1968, Eger. Agrártudományi Közlemények, 28. évf. p. 177-182. РЕЗУЛЬТАТЫ ОПЫТОВ ПО ВНЕСЕНИЮ МИНЕРАЛЬНОГО УДОБРЕНИЯ ПОД ПШЕНИЦУ НА СИЛЬНО КАРБОНАТНЫХ ЛУГОВЫХ ПОЧВАХ МЕЖДУРЕЧЬЯ ДУНАЯ И ТИССЫ И. ХАРМАТИ—T. СЕКЕР Научно-Исслед. Ин-т Сх-ва, Сегед Резюме В 1962—1969 гг. на сильно карбонатных почвах проводились опыты по минеральному удобрению и сравнению 4 сортов пшеницы (Банкути 1201, Фертоди 293, Безостая 1 и Сан Пасторе). 336