Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig - Erasmus könyvek (Budapest, 2005)
Bajomi-Lázár Ervin: Médiapolitika
42 BAJOMI-LÁZÁR PÉTER tilappal és a Magyar Demokratával működött szorosan együtt, a Magyar Fórum pedig előbb az MDF, majd a MIÉP lapja volt. A személyzeti politika mint a közvetett, erőszakmentes beavatkozás további eszköze a rendszerváltás után is fontos szerepet játszott az egymást követő kormányok médiapolitikájában. Fontos különbség azonban a rendszerváltás előtti időszakhoz képest, hogy a személyi változásokat általában nem politikai, hanem szakmai érvekkel indokolták. Az első jobboldali-konzervatív kormányzati ciklusban a kormányzat nyomására és a szerkesztőség tiltakozása ellenére a már említett Esti Hírlap kiadója, az állami tulajdonban álló Hírlapkiadó elmozdította a lap főszerkesztőjét, és helyébe a kormányzattal szimpatizáló Franka Tibort nevezte ki 1992 tavaszán. Hasonló módszerekkel neveztek ki új főszerkesztőt a Mai Nap című bulvárlap élére is 1992 nyarán (Sükösd, 1992: 66-69; Juhász, 2003: 93-94). Heves politikai küzdelem folyt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökei, Hankiss Elemér és Gombár Csaba elmozdításáért is Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök között. A küzdelem a két elnök felmentésével, valamint a kormányzathoz lojális Nahlik Gábor és Csúcs László teljes elnöki jogkörrel felhatalmazott alelnöki pozícióba való kinevezésével ért véget 1993 elején. Ugyanezen év márciusában Csúcs László a Magyar Rádióból 129, többségében a kormányzattal szemben kritikus újságírót bocsátott el (lásd még Hankiss, 1996).22 A Horn-kormány regnálását azzal kezdte, hogy elmozdította Nahlikot és Csúcsot, a helyükre pedig Horváth Ádámot és Szirányi Jánost nevezte ki. Az MTV új elnöke egyetlen nap alatt 174 újságírót - köztük az akkoriban legnézettebb hírműsorok, a Híradó és A Hét vezető szerkesztőit, köztük Pálfy G. Istvánt és Stefka Istvánt - bocsátotta el (Downing, 1996: 163; Lánczy-O'Neil, 1997: 97-98). Az Orbán-kormány alatt a Magyar Televízió élére kinevezett csonka kuratórium által kinevezett Szabó László Zsolt a kormányzattal szemben kritikus újságírók tucatjait bocsátotta el. Többek között Kóthy Judit és Juszt László is az elbocsátottak között volt, az elbocsátott újságírók helyére pedig vállaltan 22 A korszak szabályozatlan jogviszonyaira jellemző, hogy Antall egy 1974-es kormányrendeletre hivatkozva igyekezett elmozdítani a tévé- és a rádióelnököt. A Magyar Televíziót egyébként 1990 és 2004 között nem kevesebb, mint 14 elnök vezette, jelesül Nemeskürty István (1990. január-április), Szalacsi Tóth Árpád (1990. április-augusztus), Hankiss Elemér (1990. augusztus-1993. január), Nahlik Gábor (1993. január-1994. július), Szilárd Tibor (1994. július), Horváth Ádám (1994. július-1995. december), Székely Ferenc (1996. január-szeptember), Peták István (1996. október-1998. január), Horváth Lóránt (1998. január-1999. május), Szabó László Zsolt (1999. május-2001. július), Mendreczky Károly (2001. július-2002. július), Ragáts Imre (2002. július-2003. december), Pinke György (2004. január-2004. február) és Rudi Zoltán (2004. március-).