Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig - Erasmus könyvek (Budapest, 2005)
Juhász Gábor: Nyomtatott sajtó
NYOMTATOTT SAJTÓ 117 pásként, 1990 márciusában a legnagyobb napilapot, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tulajdonában álló Népszabadságot a párt egyik saját alapítványának, a Szabad Sajtónak adta át, az pedig később - az év júliusában - 90 millió forint névértékű részvényért egy német érdekeltségű (Bertelsmann-résztulajdonú) társaságba, a 340 milliós alaptőkéjű Népszabadság Rt.-be vitte. A megyei pártlapok egy részét április elején - tehát az MSZP súlyos vereségét hozó első választási forduló után, de még a második forduló előtt - az ugyancsak német Axel Springer magyarországi vállalata „szöktette meg" a helyi pártkiadóktól.2 A Pallasra átkeresztelt Lapkiadótól a Magyar Hírlap „távozott" új, a Maxwell-csoport Mirror Groupjához tartozó kiadóba, s vitte magával az MSZMP-bulvárlapnak számító, hírlapkiadós Esti Hírlapot. Az egyre romló gazdasági állapotú Pallas eközben kénytelen volt például veszteséges kulturális lapokat - ilyen volt az Új Tükör és a később magánvállalkozásban átmeneti sikerrel újraindított Film, Színház, Muzsika - bezárni, mások, például a később teljesen önállósodó Élet és Irodalom továbbvitelére pedig cégeket (például Arany Lapok Kft., Képes 7 Kft.) alapított. 3. Állami próbálkozások (1990-1991) Az MSZP 1990 júliusában átadta az államnak a Hírlapkiadót, ám ekkor ez már egy részben kiürített cég volt, vagyis elvesztette legértékesebb lapjai többségét. A Springer-akció után megmaradt megyei pártnapilapokat is értékesítették 1990 folyamán a szocialisták: az Antall-kormány (1990-1993) májusi megalakulása után lezajlott tranzakció-sorozatban mindegyik külföldi kézre került (az Axel Springer-csoport összesen kilenc, az ugyancsak német WAZ négy, az osztrák Funk - ma Inform - három megyében szerzett napilapot, egy-egy helyen pedig angol, illetve francia befektetők futottak be), az államnál egyedül a Pest Megyei Hírlap maradt.3 Az új kabinet tehát azzal szembesült, hogy nemcsak a nyílt pártlapok „léptek meg" az államosítás elől, hanem azzal is, hogy a kormányváltás előtti privatizáció révén az államiak egy része is kikerült a hatóköréből. Ezt a legnagyobb koalíciós párt, a Magyar 2 A lapok teljes stábja átlépett a német érdekeltségű céghez, amely apró névmódosítással új lapokat jegyeztetett be, a régi kiadó pedig mindezt hagyta, sőt - arra hivatkozva, hogy ebben a jogi helyzetben nincs mit tenni - az infrastruktúrát is biztosította a régi-új napilapok számára. Utóbb kiderült, hogy az MSZP-nek jelentős - több százmillió forintos - haszna volt a „szöktetésen", amely azt is megelőzte, hogy a leendő új kormány valamilyen módon rátegye a kezét ezekre az újságokra. 3 A bevétel a hivatalos adatok szerint 450 millió forint volt. Az MSZP ebből hozta létre a József Attila Alapítványt, amely később részint kulturális, részint tudományos lapokra költötte a pénzét.