Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig - Erasmus könyvek (Budapest, 2005)
Monori Áron: Médiaháborúk
274 MONORI ÁRON 4.1. Revánspolitika a médiában A Horn-kormánynak az MDF által ellenőrzött MTV és a Magyar Rádió vezetéséhez való viszonyát nagymértékben meghatározta a közszolgálati médiumokban zajló választásokat megelőző negatív kampány, amelynek egyik fő célpontja éppen az MSZP elnöke, Horn Gyula volt.22 Az új kormány megalakulása után a közszolgálati médiumokban felgyorsultak az események. Az új médiaelnökök személyéről szóló hatpárti tárgyalások kellős közepén, 1994 júliusában a miniszterelnök az ellenzékkel és a koalíciós partnerrel történő konzultáció nélkül aláírta az elnökök kinevezéséről szóló előterjesztéseket. Az SZDSZ részéről Pető Iván és Molnár Péter a hatpárti tárgyalások folytatására kérte a miniszterelnököt, a kinevezések ennek ellenére megtörténtek (Molnár, 1998: 17). A köztársasági elnök — ismert közéleti szereplők, többek között Hankiss Elemér volt televízióelnök tiltakozása mellett - aláírta az előterjesztést. Nahlik Gábort és Csúcs Lászlót Horváth Ádám és Szirányi János váltotta az MTV és a Magyar Rádió élén. Pálfy G. Istvánt és Chrudinák Alajost (az Antall- és a Boross-kormány időszakában a kormánypártok, illetve a politikai jobboldal irányában elfogult televíziós szerkesztőket) már az előző hónapban elmozdították A Hét és a Híradó, illetve a Panoráma éléről. A közszolgálati médiumoknál elbocsátások kezdődtek. Az MTV-ben 170 újságírónak mondtak fel (Bajomi-Lázár, 2001: 76). A Magyar Rádiónál történteket Kondor Katalin, az intézmény későbbi elnöke így írta le: „...amikor 94-ben a szocialisták átvették a hatalmat, negyvennyolc órán belül átrendezték a terepet, s nagyon rövid idő alatt egy csomó embernek megszüntették a műsorát" (Kondor, 2001: 63). Ugyanakkor a kormányzat törekedett bizonyos informális egyensúly fenntartására: ezek közé tartozott a Magyar Rádióban hallható jobboldali Vasárnapi Újság további működésének biztosítása, valamint a televíziózás területén az előző kormány által létrehozott Duna Televízió vezetőségének érintetlenül hagyása (Szekfű, 1997: 37). A közvetett (a Postabank Rt.-n keresztül) állami tulajdonban lévő nyomtatott sajtó területén a kormány szintén beavatkozott a tulajdonviszonyokba, így esetenként a személyi döntésekbe, valamint a szerkesztőségek munkájába is. Az állami tulajdonú Postabank lapja lett, így biztos gazdasági háttérre támaszkodhatott a liberális Magyar Narancs és a szocialistákhoz közel álló Szabad Föld. Az utóbbiban az MSZP-közeli József Attila Alapítvány is tulajdonrészt szerzett, s ezután a lap élére Annus József szocialista parlamenti 22 A Horn elleni sajtókampányról lásd Gellért Kis, 2004: 67.