Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly: Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás - Magyarország régészeti topográfiája 1. (Budapest, 1966)
Felhasznált forrásanyag és rövidítések
és Felsőpáhokkal együtt írták össze Nemesszentandrás néven.3 A község Szent András tiszteletére avatott templomát 1328-ban említik először, 1369-ben kőegyházáról olvasunk.4 A templom a XVIII. században még állott. Szemtanú leírása szerint kisméretű, keletelt, torony nélküli egyház volt, északi oldalán Szent Kristóf festett képével. A hajótér gerendás fedésű volt. A templom helyére később, a XX. század elején, fa haranglábat, illetve kő harangtornyot építettek.5 Az utóbbi a most épülő templom tornya lesz. Bakay Kornél 1964-es ásatása hitelesítette az említett leírást és a templom körüli többrétegű temetkezések közül 22 sírt tárt fel. Az előkerült szegényes leletanyag XIV—XVII. századi. 6 1 Holub 1933, 592 (Páh). 'Szántó 1960, 44. 3 OL. DC. 4 Békefi 1907, 171. — Holub 1933, 597 (Páb). — Szántó 1960, 48, 54—55. 5 Kránitz 1917, 100. 6 KBM. Feldolgozás alatt. 4 Q-RÓ A volt Margit-villa mellett, a Mexikói utcában (ma József Attila utca) Juppiternek szentelt oltárkő került elő egy lejtős udvar elegyengetésekor, 1,5 m mélységből. Az oltárt kőtalapzatával együtt találták, tehát in situ helyzetben. Az oltár törött, középső része hiányzik.1 Az oltárkő később a KBM-ba került.2 1 Pálóezy 1930. — Csák 1933. — Dornyay— Vigyázó 1934, 268. — Dornyay 1938, 6 — 8. 2 Dornyay 1942, 12. — KBM 65.220.1. 5 ▼ Nk Szántó Imre Kossuth Lajos utca 42. sz. alatti villájának építése közben hullámvonallal díszített későnépvándorláskori bögre került elő, mely Szántó Imre tulajdonában van. Kérdés, hogy nem a 17/12. sz. temető szórvány darabjáról van-e szó? 6 fi Ró 1925-ben Egregyen, Baróti Lászlóné telkének keleti végében, meredek partfalban későrómai téglasírt találtak.1 A sír leletei — bronzfibula, bronz övcsat,II. Constantinus kisbronza,2 vaskés és üvegedény töredékei — a KBM-ba kerültek, de a második világháborúban megsemmisültek. A sírt a telek tulajdonosa hamis magyarázattal mutogatja az érdeklődőknek. A sír temetőhöz tartozik, amely feltáratlan még.3 1 Csák 1925. — Dornyay 1938, 5. — Dornyay— Vigyázó 1934, 268 — 269. 2 Pálóozy 1925, 42. 3 Csák 1925. — Sági 1960, 250. 7 О Ró ▼ Ö, Bv, LT? Az egregyi harangtoronytól keletre, a tőzeges völgy keleti szélén korarómai villa rustica, egy részét tárta fel Csák Árpád 1931-ben. Az épület az I. század végén vagy а II. század elején épült.1 A KBM-ba került mozaikszernek, freskótöredékek2 szerint gazdag díszítésű épület 9. kép. A hévíz—egregyi villa feltárt része, 17/7. sz. lelőhely (Csák Á. ásatásai alaprajza) lehetett. Az ásatásnál talált hagymafejes bronzfibulák3 alapján az épületet még а IV. században is használták. Terepbejáráskor a felszínen észlelt cserépanyag4 is a telep hosszú életére utal. Terepbejárás során a római épület területén és környékén szórványos őskori cserépanyagot is találtunk.3 (Bakay—Hoil—Sági, 1964.) Csák említett ásatásának anyagával bronzkorvégi—kora vaskori és késő vaskori (LT) leletanyag is került a KBM-ba. (Cipőalakú edény, sujtásos bronzfibula. ®) 1 Thomas 1964, 33. old., 12.á. 2 KBM 58.707.1 — 2. 3 KBM 58.660.1, 58.707.3. — Patek 1942, 258. 4 KBM 64.1231.2-3. 5 KBM 64.1231.1. 6 KBM 55. 705.5. 8 6 A, OÁ, Kk flKk A mai Egregytől északra, a domb keleti peremén épült fel a Rétaljai-dűlőben a középkori Egregy község temploma. A románkori (XII. századi1) templomot Rómer Flóris fedezte fel,2 azóta számtalanszor szerepelt a szakirodalomban.3 1964 nyarán Sz. Czeglédy Ilona, az OMF munkatársa végzett műemléki feltárást a templom körül. Kutatásának eredményeit még nem ismerjük. 10. kép. Az egregyi templom alaprajza, 17/8. sz. lelőhely (Koppány T. nyomán) Terepbejárásunk során a templom környékén Árpád-kori és későközépkori cserepeket4 gyűjtöttünk, melyek a középkori falu helyét jelölik. 66