Balázs György: A kutatás története I. Tudományos diákkörök. A beton és vasbeton kutatása - Beton és vasbeton 5. (Budapest, 2004)
22. Kutatások a II. világháború után
megoldásra. A más feladatok ellátására létesült kutatóintézetek felépítésük miatt és kellő kapacitás híján az útépítés és fenntartás jelenlegi és jövőbeni, szüntelen növekvő feladatait meg nem oldják, és meg nem oldhatják.” Végül több éves előkészítés után az Útügyi Kutató Intézet (UKI) 1956 január 1-jén jött létre a KPM 2/1956. sz. utasításával következők szerint: A közlekedési szállítás egyre növekvő igényei mind fokozottabban előtérbe helyezik a közúti közlekedés és a közúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének feladatait. Népgazdaságunk jelenlegi körülményei között rendkívül fontos, hogy az úthálózatunk és hídjaink fejlesztésére és korszerűsítésére fordítható hitelkereteket a leggazdaságosabban használjuk fel. Ennek elsőrendű feltétele, hogy az utak és hidak fenntartása, korszerűsítése és építése a közúti közlekedés szempontjainak legmesszebbmenő szem előtt tartása mellett korszerű fejlett technikával, fokozott gépesítéssel, gazdaságos anyag- és munkaerő-felhasználással történjék. Mindezeknek a feladatoknak a megoldása széles körű tudományos kutató- és kísérleti munkát, elméleti és gyakorlati vizsgálatot, állandó és rendszeres tapasztalati adatgyűjtést és megfigyelést tesz szükségessé. A közúti közlekedés út- és hídügyi vonatkozásainak egységes irányítása mellett és szervezetten történő vizsgálata céljából a tárca területén az Útügyi Kutató Intézet létesítését rendelte el. Az UKI törzsgárdáját az alábbi három beolvadt kisebb kutató szerv dolgozói alkották: • A KPM Aszfalt- és Talajmechanikai Kutató Intézet és Laboratóriuma, • Az Út-Vasúttervező Vállalat Útügyi Fejlesztési Osztálya, • A KPM IX. Út- és Hídosztályának keretén belül működő hídépítési laboratórium. Az UKI feladatát a 11/96/1955. KPM sz. miniszteri utasítás a következőkben foglalta össze: Az Intézet tudományos alapon vizsgálja a közúti közlekedésnek a közlekedés egészében elfoglalt helyzetét, szállítási jelentőségét, teljesítőképességét, gazdasági kihasználását és az egyéb közlekedési ágakkal - s általában a népgazdasággal való kapcsolatát. Tudományos alapon vizsgálja az országos és helyi úthálózatnak a közúti közlekedéssel és egyéb gazdasági ágakkal összhangban szükséges célszerű és gazdaságos fejlesztését. Kidolgozza a távlati fejlődés igényeinek megfelelő országos úthálózat fejlesztési tervét. Tudományos módszereket dolgoz ki az utak és közutak építésével kapcsolatos műszaki és gazdasági tervezésre és a tervek egymással összhangba hozására, valamint az utak gazdaságos fenntartására és a közutakon lebonyolódó forgalom igényeinek kielégítésére. A módszeres fejlődés biztosítása érdekében tudományos alapon összefoglalja az út- és hídépítés már kialakulóban lévő módszereit, összegyűjti, nyilvántartja és kiértékeli az eddigi tapasztalatokat, s mindezek alapján a külföldi és elsősorban a szovjet eredmények hazai alkalmazásával a korszerű követelményeknek megfelelően továbbfejleszti az út- és hídépítési, valamint fenntartási eljárásokat. Vizsgálja az utak építési és fenntartási módjainak a közúti közlekedés gazdaságosságára és biztonságára gyakorolt befolyását (forgalomelemzés, kísérleti út189