Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
17. A beton és a vasbeton oktatása az egyetemeken
8. Szerkezetvizsgálat 8. félév után, egyetemi mérőgyakorlat, 3 nap (a). Vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek építését, gyártását szolgáló eljárások és az ezekhez kapcsolódó mérések bemutatása. Vízépítési vasbeton szerkezeti elemek (pl. cső) minősítő vizsgálata. Vasbeton szerkezetek vizsgálatára szolgáló eszközök alkalmazásának, valamint a mérési módszereknek a bemutatása, ill. gyakorlása. Hegesztéstechnológiai ismeretek. Különböző ív- és ellenálláshegesztési technológiák bemutatása és gyakorlása. Dinamikus terhelések hatásának kísérleti vizsgálata. Szerkezetek, ill. szerkezeti elemek rezgésének kísérleti vizsgálata. 9. Vízépítési laboratórium 8. félév után, egyetemi mérőgyakorlat, 7 nap (a). Laboratóriumi és félüzemi kísérleti és mérési módszerek megismerése, laboratóriumi kísérlet végzése, az eredmények feldolgozása, értékelése és rövid tanulmány készítése. Főbb témacsoportok: áramlási mérések nyílt felszínű vízmozgás esetére, csővezetékek hidraulikai vizsgálata, műtárgy hidraulikai mérések, laboratóriumi mérési módszerek és műszerek összehasonlító vizsgálata, szivárgási vizsgálatok, víz- és szennyvíztisztítás műtárgyainak és ezek egyes elemeinek hidraulikai, ill. komplex (tisztítástechnológiai) vizsgálata, ivóvíztárolók hidraulikai vizsgálata. 10. Vízépítés II. 9. félévben, munkahelyi bemutató gyakorlat, 3 nap (a). Épülő, vagy már felépített műtárgyak és vízépítési létesítmények helyszíni tanulmányozása. A kiskörei vízlépcső és a vízlépcsőhöz tartozó öntöző- és szivattyútelepek. Tiszalöki Vízierőtelep, Bősi Duzzasztómű és Borsodsziráki Víztisztító Telep, Lázbérci és Köszörűsvölgyi Tározó és a hozzájuk kapcsolódó víztisztító telepek megtekintése. E.l. Földmérőmérnöki szak tanterve A földmérőmérnök-képzés célja és általános felépítése A földmérőmérnök tevékenységét számos népgazdasági ágazat igényli. Ezek közül az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és távközlés, a vízgazdálkodás, az oktatás, a honvédelem és maga az államigazgatás a jelentősebbek. A földmérőmérnök egyik feladata a Föld felszínén lévő természetes és mesterséges alakzatok (domborzat, vízfolyások, építmények stb.) helyének a meghatározása és legtöbbször ezek térképi ábrázolása. Ezek a térképek rendeltetésüknek megfelelően különféle méretarányokban, különböző tartalommal és részletességgel, de mindig igen lelkiismeretes, pontos mérnöki munkát igénylő mérések alapján készülnek. A méréseket vagy a természetben, vagy a természetet ábrázoló (többnyire légi) fényképeken kell elvégezni. Az így készülő térképek vagy az így számított helymeghatározó adatok (koordináták) szolgálnak alapként minden mérnöki tervezéshez és számos egyéb, pl. államigazgatási, honvédelmi, vízgazdálkodási stb. feladat megoldásához. 288