Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
17. A beton és a vasbeton oktatása az egyetemeken
Technikusi gyakorlat (szakmai gyakorlat) Építéskivitelezési Tanszék. 8. félév után 4 hét (g). A gyakorlat a szerkezetépítőmérnöki Szakéval egyezett meg. E.l. A Földmérőmérnöki Szak tanterve A képzés célja és általános felépítése A földmérőmémök tevékenységét a népgazdaság számos ágazata, közülük főként az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a távközlés, a vízgazdálkodás, továbbá az oktatás, a honvédelem és maga az államigazgatás igényli. Mellettük fontos szerepe van a földmérőmémöknek Földünk és a Föld körüli térség tudományos megismerésében is. A földmérőmérnök egyik feladata a Föld felszínén lévő természetes és mesterséges alakzatok (domborzat, vízfolyások, építmények stb.) térbeli helyének a meghatározása és többnyire térképi ábrázolásuk. Ezek a térképek rendeltetésüknek megfelelően különféle méretarányokban, különböző tartalommal és részletességgel, de mindig igen lelkiismeretes, pontos mérnöki munkát igénylő mérések alapján készülnek. A méréseket vagy a természetben, vagy a természetet ábrázoló (többnyire légi- vagy űr-) fényképeken kell elvégezni. Az így készülő térképek, vagy az így számított helymeghatározó adatok (koordináták) szolgálnak alapként minden mérnöki tervezéshez és számos egyéb, pl. államigazgatási, honvédelmi, vízgazdálkodási stb. feladat rajzi, ill. számítógépi megoldásához. Másik alapvető feladatként az előbbinek az ellenkezőjét kell megoldani a földmérőmérnöknek, vagyis a térképen, a részletes műszaki terveken vagy a számítógépen megtervezett létesítmények (épületek, épületrészek, híd-, csarnok és egyéb mérnöki szerkezetek, közlekedési vonalak stb.) pontos helyét és méreteit kell kijelölnie (kitűznie) a természetben. Ez a feladat is pontos, lelkiismeretes mérnöki munkát igényel már napjainkban is, de a jövőben még inkább, az előregyártott épületelemek egyre kiterjedtebb alkalmazása következtében. Ehhez a tevékenységhez kapcsolódik még az elkészült építmények, szerkezetek későbbi alakváltozásainak, mozgásainak (pl. süllyedésének) meghatározása mérésekkel, az építmény esetleges károsodásának megelőzése céljából. Mindezen feladatok megoldásának előfeltételeként a földmérő mérnöknek a föld felszínét alapponthálózattal kell beborítania. E hálózat pontjainak egymáshoz viszonyított helyzetét (koordinátáit) a gazdaságosan elérhető legnagyobb [mai viszonyok között 1 x 105-1 (h6, azaz kilométerenként lem - lmm] megbízhatósággal határozza meg. Ehhez - különösen nagyobb kiterjedésű területeken (ország, kontinensrész stb.) - ismernie kell az egész Föld alakját és méreteit. Az erre a célra szolgáló méréseket (szögméréseket, rádió- és fényhullámokkal végzett távolságméréseket, csillagászati és gravitációs méréseket, továbbá szabatos magasságméréseket), valamint az ezekkel kapcsolatos számításokat is a földmérő mérnök végzi el. Erre a célra ma már a Föld körül keringő mesterséges holdakat is felhasználja. 321