Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)

18. A beton és a vasbeton oktatása a főiskolákon

1973 óta külföldi hallgatók is voltak Algériából, Szudánból, Tanzániából, Eti­ópiából, Nigériából, Laoszból, Dominikából, Jugoszláviából, Mongóliából. Az iskola kollégiumát Beszédes Józsefről, a kiváló vízépítő mérnökről nevez­ték el. A kollégium az iskola szomszédságában, a Sugovica partján, egy nagy park közepén helyezkedik el. Befogadóképessége 130 fő, 4 ágyas szobákkal, mosdó-fürdő helyiségekkel. Van földszinti társalgója, könyvtára. Ezenkívül a belvárosban is van 28 fős kiskollégiuma. 1983. március 30-án avatták fel a főiskola víztechnológiai telepét. Elsődleges feladata az oktató-nevelő munka segítése. Feladata még a K+F munka segítése és közreműködés a szakmérnök képzésben. A telep előadótermét több tantárgy oktatója használja, folyik itt kiscsoportos oktatás. Végül lehetőség van a műsza­ki doktori cselekményekhez szükséges kísérletek elvégzésére. A kutató munká­ban igyekeztek együttműködni a különböző vízügyi szervezetekkel. A főiskolán 1970. óta oktatnak számítástechnikát. Az iskolában önálló számí­tástechnikai kabinet működött és a kollégiumot is ellátták személyi számítógé­pekkel. A Vízellátási Csatornázási Szakon végzett hallgatók a városok, települések, gyárak, üzemek ivó- és ipari vízellátási feladatainak megoldására, s a keletkező szennyvizekkel kapcsolatos műszaki teendők ellátására készülnek fel. Megis­merkednek a szennyvizek összegyűjtésének, tisztításának, elvezetésének és hasznosításának módjával, a vizek kémiai és biológiai vizsgálatával. Az Általános és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakos hallgatók az öntözé­ses és tógazdálkodással, a vízrendezéssel, valamint a kapcsolatos műtárgyak épí­tésével járó feladatok megoldására kapnak képesítést. Tanulmányaik felölelik az árvíz- és belvízmentesítés ismereteit, a folyószabá­lyozási és hajózási problémák műszaki megoldásait, azaz a komplex vízgazdál­kodási feladatokat is. Az építési tantárgyakat olyan szinten oktatták, hogy azok anyagának kellő mértékű elsajátításával a hallgatók építésszerelési munkák irányításához szüksé­ges ismeretekhez jutottak. A vízgazdálkodási üzemmérnöki képesítés (oklevél) a földmérési és térképé­szeti tevékenységre előírt szakképzettségnek is megfelel. Az üzemmérnökök a vízügyi igazgatóságoknál, a vízügyi építési beruházási intézményeknél és szervezeteknél, tervezési és kutatóintézeteknél, közműépítő vállalatoknál, továbbá köz- és gyógyfürdőknél, a járási, városi, megyei tanácsok műszaki osztályán, állami gazdaságoknál, mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben, vízgazdálkodási, ill. vízműtársulatoknál helyezkednek el. Foglalkoztat­hatók nagyobb ipari létesítményeknél (vasműben, élelmiszer- vagy gyógyszer­­iparban stb.), kórházakban és üzemi vízgazdálkodási munkakörben. A végzett hallgatók - üzemmérnökök - túlnyomó része dolgozik vezető be­osztásban az építéskivitelezés területén, így főépítésvezetői, építésvezetői stb. munkakörben. Szakmai, emberi helytállásuk, anyagi érvényesülésük megnyugtató. Többsé­gük hivatástudattal végzi munkáját, egy részük a másik szakot is elvégzi az Inté­zetben, míg többen a BME-n szereztek, ill. szereznek mérnöki diplomát. 863

Next