Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
17. A beton és a vasbeton oktatása az egyetemeken
• Szükséges az átfedő oktatási profilok indítása. • Az építőmérnöki szakma módosulása, a jövő képzési igényei, a nemzetközi tapasztalatok a szerkezeti struktúra átgondolását igénylik. • A szükséges átalakítások elodázása hosszú távon a kar számára súlyos működési és gazdasági következményekhez vezethet. • Kormányzati és egyetemi szinten is deklarált a saját forrásteremtő tevékenységjavításának szükségessége, amely a szervezeti egységek számára egzisztenciális kérdéssé is vált. • Fontos a doktori iskolák erősítése, amely a jövő finanszírozásának alapvető eleme lesz. • A stratégiai fejlesztés kari és egyetemi érdek, amely számottevő tudományos kutatási előnyökhöz is vezethet. Mindent mérlegelve a kari tanács 8 tanszék összevonását határozta el. így 1999. július 1-jétől a karnak a következő 11 tanszéke lett: • AC Acélszerkezetek Tanszék • EM Építőanyagok és Mémökgeológia Tanszék • ÁF Általános és Felsőgeodézia Tanszék • FT Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék • GT Geotechnikai Tanszék • ME Magasépítési Tanszék • TM Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék • UV Út- és Vasútépítési Tanszék • VB Vasbeton Szerkezetek tanszéke • VK Vízi közmű és Környezetmérnöki Tanszék • VV Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 2000. július l-jével még az Acélszerkezetek Tanszéket és a Vasbeton Szerkezetek Tanszéket is összevonták Hidak és Szerkezetek Tanszék megnevezéssel. A karon tehát 10 tanszék marad. C. Az 1998. év szeptembere előtt beiratkozott hallgatók tanterve Az Építőmérnöki Kar által kiadott 1999/2000. tanév 2. félévi órarend az 1998. év szeptembere előtt beiratkozott hallgatók tantervének a felépítésére alábbi tájékoztatást adta. A tanterv két - egymástól jól elkülönülő - szakaszra tagolódik. • a törzsképzésre, vagyis a diploma megszerzéséhez kötelező tantárgyak teljesítésére, és • a szakirányos képzésre, vagyis a választott mérnöki szakterületeken elmélyültebb szakmai képzésre, a kötelezően választható tantárgyak (kódjukban „S” betű szerepel) teljesítésére. E két szakasszal párhuzamosan maximum 30 kredit értékben felvehetők szabadon választható tantárgyak is. A törzsképzés célja, hogy a hallgatók elsajátítsák ama műszaki alapismeretek összességét, amelyek hivatásuk gyakorlásához elengedhetetlenül szükségesek. Ezért 200 kreditpont értékű törzstantárgy teljesítése valamennyi építőmérnök hallgató számára kötelező. 358