Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
17. A beton és a vasbeton oktatása az egyetemeken
se szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A levelező formában oktatott tárgyrészek különben mind a három tantárgy esetében azok egyszerűbb leíró és szerkezeti részét tartalmazta, melyet a hallgatók egyrészt az egyetemtől távol is megtanulhattak, másrészt szakmai gyakorlatuk során (a vízügyi igazgatóságoknál, Vízműveknél és Csatornázási Műveknél stb.) a helyszínen közvetlenül is tanulmányozhattak. f) A reformtantervben a vízgazdálkodási munkák egységes műszaki és gazdasági szemléletét biztosító tantárgy (vízgazdálkodás) oktatása is megoldódott. Az új reformtanter\> főbb eltérései a régi tantervtől, az előzőekben már összefoglalt általános jellemzőkön túlmenően, részleteiben a következő volt: Mint önálló tantárgy elmaradt a fa- és kisegítő szerkezetek, az útépítéstan, vasúti alépítmény, vasúti üzem, alagútépítés, vasúti felépítmény, tervgazdasági és igazgatási ismeretek című tantárgy. A fa- és kisegítő szerkezetek című tantárgy anyagrészeit az építőanyagok és az épületek szerkezete és tervezése című tantárgyba olvasztották be. Az út- és városépítés eddig önállóan előadott tantárgy részeit együtt oktatták a következőkben az út- és vasútépítéstan című tantárgyban. A tervgazdasági és igazgatási ismeretek című tantárgy anyaga a vízgazdálkodás című tantárgyba került. Új tantárgyak a következők voltak (nem említve az összevonások útján keletkezett tantárgyakat, mint pl. a kémia és kémiai technológiát, a vízfolyásokat stb.): Vízgépek (a turbinák és szivattyúk gépészeti ismereteinek jobb megadására). Vasbetonépítéstan 3. féléve (a vízépítési statikai oktatás erősítésére). Mezőgazdaságtan (eddig a vízépítéstan II/II. keretében oktatták) és vízgazdálkodás (a már említett egységes műszaki és gazdasági szemlélet kialakítására). A reformtanterv legjellemzőbb számszerű adatai a következők voltak: A) Tantárgyak, vizsgák és szigorlatok: Tantárgyak száma 40 Vizsgák száma 53 Szigorlatok száma 2 B) A tantervi tantárgyak megoszlása: Alaptárgyak összes óraszáma 1526 32,4% Kiegészítő tárgyak 168 3,6% Szakmai alapozó tárgyak 1134 24,1% Szaktárgyak 1788 38,1% Általános tárgyak 84 1.8% Összesen 4700 100% (Nem tartalmazza a szakmai gyakorlatok 1504 óráját.) 246