Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
17. A beton és a vasbeton oktatása az egyetemeken
1960. január 1-jével megszűnt a Városgazdasági Tanszék. Az Építészmérnöki Karon annyi változás történt, hogy az I. és II. Középülettervezési Tanszéket összevonták Középülettervezési Tanszék megnevezéssel ugyancsak 1960. január 1-jével. Az Építéstechnológiai Tanszék nevét Épületek Szerkezetei és Tervezése Tanszékre, az Épületszervezési Tanszéket pedig Épületkivitelezési Tanszékre változtatták. Az Épületek Szerkezetei és Tervezése Tanszéket az 1963/64. tanév kezdetétől a Mérnöki Karra helyezték át. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet azzal a céllal hozták létre, hogy az építőipar és a közlekedés megnövekedett feladatihoz új székhelyű egyetemen (Győrben) képeznek szakembereket. A Győri Műszaki Egyetem létesítéséről a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 5. sz. törvényerejű rendelete intézkedett. Ebből következett, hogy az egyetemen minden fejlesztés minimálisra csökkent. Az előre becsült mérnökszükséglet azonban tévesnek bizonyult. A kormányzat Győrben Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola építését határozta el (mert közben az egyetemi épületek építése Győrben megkezdődött), Budapesten pedig a két egyetem egyesítését. A két egyetemet a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1967. évi 14. sz. tvr-e alapján egyesítették Budapesti Műszaki Egyetem megnevezéssel. A költségvetés koordinálására 1967. január 1-jétől dr. Orosz Zoltán MM főosztályvezetőt nevezték ki miniszteri biztosként. A kormányrendelettel az egyetemnek hat kara lett: Építőmérnöki Kar (mérnöki kar helyett). Gépészmérnöki Kar. Építészmérnöki Kar. Vegyészmérnöki Kar. Villamosmérnöki Kar. Közlekedésmérnöki Kar. Ez a sorrend egyben az alapítás időrendjét és egyetemi rendezvényeken az ülésrendet is jelentette. Az új egyetem rektora dr. Csáki Frigyes, a szakszervezeti bizottság elnöke dr. Csűrös Zoltán, titkára Albert Dezső, a pártbizottság titkára dr. Bozsó László, a KISZ Bizottság titkára Török Imre, a személyzeti osztály vezetője Bátkai Pál lett. 69531/1971. sz. miniszterhelyettesi leirat szentesítette a karok és az egyetemi tanács által javasolt intézetek felállítását. Eszerint az Építőmérnöki Karon, Geodéziai Intézet, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet az Építészmérnöki Karon Épületek Szerkezetei és Berendezései Intézet és Építészettörténeti és Építészetelméleti Intézet alakult. Ezek közül az első kettő az 1990/91., az Építészettörténeti és Építészetelméleti Intézet az 1995/96. tanév végén megszűnt. Az Épületek Szerkezetei és Berendezései Intézet 1996-tól Épületszerkezettani és Épületgépészeti Intézetként működik tovább. 94