Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
17. A beton és a vasbeton oktatása az egyetemeken
A műszaki és tudományos fejlődés, valamint a népgazdaság és az oktatáspolitikai célkitűzéseinek fejlődése következtében a felszabadulás óta az építőmérnök-képzés és a vízépítőmémök-képzés tantervét többször korszerűsítették. A tudomány „felezési ideje” öt-tíz év, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt ismereteink fele elavul, ill. az ismeretek megkétszereződnek. Ezt tükrözte a tanterv, ill. a tantárgyprogramok fejlődése is. Új tantárgyak születtek, a tantárgyak új részekkel bővültek, átalakultak. A tanterv több részből állt. Első része (17.47. táblázat) a Vízépítőmémöki Szak hallgatói számára előírt kötelező tantárgyak heti óraszámát és a vizsgák, valamint szigorlatok számát tartalmazta. A második rész (17.48. táblázat) a 8. és 9. félévben választható tárgyakat, a harmadik rész pedig a képzési idő alatt végzendő kötelező gyakorlatokat szabta meg (17.49. táblázat). A 8. félévben a felsorolt tantárgyak közül egyet kellett választani. Nem volt kötelező, de célszerű volt már ezen választáskor figyelembe venni azt, hogy a 9. félévben milyen tantárgyakat kívántak majd választani, milyen témakörből szándékoztak diplomatervet készíteni. A 9. félévben három tantárgyat kellett választani. A választható tantárgyakat 4 témakörbe csoportosították. A hallgatóknak az érdeklődésüknek legjobban megfelelő témakör kiválasztása után, az ezen belül felsorolt tantárgyak közül kellett legalább kettőt felvenni. A harmadik tantárgyat bármely témakörből, esetleg a többi szakok választható tárgya közül is lehetett választani. A választásnak az előbbi szempontokon kívül csak az órarend szabott határt, amit úgy állítottak össze, hogy sokféle választási lehetőséget biztosítson. A tantárgyválasztást az órarend ismeretében kellett elvégezni. Olyan tantárgyakat kellett választani, amelyek időben nem ütköztek. Vizsgát a választott témakörben felvett tárgyak egyikéből kellett tenni - célszerűen a diplomaterv tárgyköréhez legközelebb álló tantárgyból - a fennmaradó két választható tantárgyból a hallgatók gyakorlati jegyet kaptak. Diplomatervet abból a témakörből kellett készíteni, amelyből két tárgyat választottak és az államvizsga tantárgyak is ehhez a témakörhöz kapcsolódtak (17.48. táblázat). A választható tantárgyak rendszerének az volt a célja, hogy az utolsó félévekben a hallgatók részletesebben megismerkedhessenek azokkal a vízépítőmérnöki feladatokkal, amelyekkel végzés után foglalkoznak. A tárgyválasztás nem jelentett kötelezettséget a munkahely választás tekintetében, de komoly segítséget nyújtott a mérnöki gyakorlatok első éveiben azoknak, akik végzés után a választható tantárgyak témakörének megfelelő munkakörökben helyezkedtek el. A tantárgyválasztást a 8. és 9. félévben is célszerű volt a leendő munkakörnek megfelelően végezni. A 9. félévben a legtöbb hallgató számára lehetővé tették, hogy mindhárom tantárgyat ugyanabból a témakörből válasszák. Egyes esetekben azonban célszerű volt élni azzal a lehetőséggel, hogy egy-egy tantárgyat más témakörből válasszanak. Ehhez a Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet oktatói segítséget nyújtottak. A tantárgyválasztásnak nagyon sokféle módja, szempontja lehetett. Ilyenek: 282