Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
18. A beton és a vasbeton oktatása a főiskolákon
A képzés a fakultatív tantárgyak rugalmas rendszerére épül. Ezek: • vízellátás-csatornázás, • környezetgazdálkodás, • ipari vízgazdálkodás, • vízhasznosítás, • vízrendezés, • vízépítés, • vízrajz A szakterületek egyikében - választás alapján - a hallgató magas színvonalú, kellő mélységű és terjedelmű tananyagot sajátíthat el. A teljes tananyaggal az üzemmérnök alapvető vízgazdálkodási és környezeti ismeretekhez jut, jártasságot szerez a tervezés, a kivitelezés, a szakigazgatás, valamint a környezetbarát vízgazdálkodási rendszerek üzemeltetése terén, a fakultatív képzés során választott tananyagrész elsajátítása pedig képessé teszi arra, hogy - rövid gyakorlat után — kiemelkedő színvonalú üzemmérnöki munkát végezzen. Szakdolgozat és államvizsga követelmények. A szakmai képzésért felelős intézetek hirdetőtáblán teszik közzé: • a szakdolgozat témáját, • a szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, • a szakdolgozati témához kapcsolódó fakultatív tantárgyak javasolt listáját, • a témát gondozó tanácsadó tanár nevét. Szakdolgozati téma a harmadik félévtől az ötödik félévig bármikor felvehető. A szak elvégzését tanúsító oklevelet csak sikeres államvizsgát tett hallgató kaphat. Az államvizsga során ajelölt az Állami Vizsgáztató Bizottság előtt • védi meg a szakdolgozatát, • vizsgát tesz ♦ vízépítés, ♦ területi vízgazdálkodás, ♦ környezetgazdálkodás témakörök közül háromból. (A szakdolgozathoz kapcsolódó témakörből nem kell vizsgáznia.) Az oklevél minősítésénél figyelembe vett szabályok: • szakdolgozat külső bírálata, • szakdolgozat védése, • témaköri vizsgák, • alapszigorlatok (matematika, mechanika, hidrológia, hidraulika) átlaga. A minősítést a felsorolt 6 osztályzat számtani átlaga adja: A tanterv lényege a tananyag • alaptantárgyakra (18.60. táblázat I. és II.) • törzsanyagra (differenciált szakmai anyag) és • fakultatív szaktantárgyakra bontása. 870