Balázs Györgyné: Korkép kialakítása a történelemoktatásban (Budapest, 1970)
III. A korkép kialakításának szükségessége az iskolai megismerés sajátosságaiból következően
egyúttal életszerűvé, az emberi cselekvések izgalmas, drámai színterévé avatnunk. így a történelem korhű felfogása az érzékletes valóságból feltárt törvényszerűségeivel a nézetek rendszerét erősíti, életszerű viszonylataival a személyiség egészére hat. A személyes érdekeltség az adatok közhasznú fontossága mellett kiemeli az egyén számára való fontosságéit is. A történelmi igazságok így a tanulók érzelmi vonatkozásait számba véve egész személyiségüket alakítják, tudatukat a szocialista tudat részévé avatják. Megkíséreltük annak elsődleges megközelítését is, hogy az anyagkiválasztásban, a tanuló igényeinek figyelembevétele nem torzít az objektív hitelességen, nem is színes történetek elmesélését követeli meg, hanem az események olyan belső logikáját, a logika olyan gazdagságát, amely alapvetően az objektív és belsővé váló igazság erejével hat. A tananyag társadalmi tapasztalatokat tükröző jellegének a tanulók élettapasztalataival való egybehangzásának igénye nem a meglevő tudati állapot konzerválását jelenti. Funkciója éppen az alakító hatás vonatkozásában nélkülözhetetlen. Hiszen, mint érzékeltetni kívántuk, az erkölcsi és intellektuális élmény, tehát a legmagasabb rendű érzelmek kialakulásának útja, tartalmilag ugyan az egyén életétől, tapasztalatától idegen világ befogadása, de olyané egyúttal, amely életével valamilyen vonatkozásban összhangba hozható. Enélkiil nem kötődik éppen a személyiség belső tartalmához az új, legfeljebb külsődleges érdeklődéssé válik, amelynek éppen az alakítás oldaláról nincs jelentősége. Remélhetően érzékeltettük, hogy a tanuló sajátosságainak, tehát értelmi, érzelmi igényeinek számbavétele nem valamifajta új szentimentalizmus programjának meghirdetése. Mint ahogy az eseményesség nem a kor fő tendenciájának elhomályosítása, hanem éppen plasztikussá tétele érdekében való, ugyanúgy a többfelé kiterjedő, a személyiség valamennyi energiáját egyszerre birtokba vevő tárgyalásmód a rendszerezett világkép kialakítását erősíti. Ezzel az érzelmi, értelmi kapcsolatok egybehangzásával lehetőség nyílik arra, hogy a személyiség belső, a cselekvés indítékául szolgáló szférájához közel kerüljünk. Nem kétséges, hogy ennek az útnak teljes felmérése bonyolultabb a többismeretlenű egyenletnél. Általános törvényei csak az együtthatók kölcsönös viszonyának konkrét felmérése alapján lehetséges, hiszen egy sajátos világot, a tanuló teljes személyiségét akarja birtokba venni. Tehát nemcsak egy irányban, a tanuló társadalmi tudata és személyisége vonatkozásában, hanem az egyéni élet mércéjeként is. 250