Balázs Györgyné: Korkép kialakítása a történelemoktatásban (Budapest, 1970)

III. A korkép kialakításának szükségessége az iskolai megismerés sajátosságaiból következően

Bruner szerint az a körülmény, hogy az intuíciót a természet­­tudományok művelői becsülik a legnagyobbra, tudományuk ere­jébe vetett hitükkel fejezi ki. Az intuitív megismerés és gondolkodás fejlesztésének lehetőségét és szükségességét nem abszolutizálja, korlátáit nemcsak abban látja, hogy e kérdéskör még nem volt intenzív kutatás tárgya, de abban is, hogy nem minden tanár lát túl a tankönyv anyagán, és nem képes helybenhagyni, illetve korrigálni a tanulók intuitív fel­ismerését. Egyszerűen abból következően, hogy egyes tanárok­­képtelenek egy kitűnő intuícióval rendelkező tanuló gondolat­­menetét követni. József Attila tervezett esztétikájának kidolgozásában is jelentős figyelmet szentelt az intuíciónak. Az intui cionista esztétikával szemben az intuíció marxista fogalmát, funkcióját törekedett meg­határozni.53 E gondolatok amelyek a 30-as évek elején születtek, figyel­meztetnek arra, hogy marxista indítékkal született átfogó elméle­tek nem térhettek ki az e kérdéssel való szembenézés elől. b) AZ INTUÍCIÓ FUNKCIÓJA AZ ISKOLAI TÖRTÉNETI MEGISMERÉSBEN Az intuíció fogalmát, funkcióját megállapítani, és a tanulókat az analitikus gondolkodás mellett az intuíciós gondolkodásra is ösz­tönözni, elodázhatatlan feladat. Ha arra próbálnánk választ kapni, mennyiben érinti e kérdés átgondolása vizsgálandó tárgykörünket, akkor a következőket húznánk ismételten alá: Az intuitív gondolko­dás közvetlenségét és konkrétságát, a történeti folyamat egészét megragadó lehetőségeit az iskolai történelmi megismerésben nél­külözni lehetetlenség. E közvetlenség lehetőséget teremt arra, hogy a személyes kontaktus — erről az oldalról vizsgálva problémán­kat — létrejöjjön. Az intuitív gondolkodás nem ismeretlen az isko­lai oktatás mindennapjaiban sem. Valamennyi órafelméré­sünk, saját oktatási tapasztalatunk azt mutatta, hogy gyerekek sokasága rendelkezik e megismerési mód képességével. A konkrét tananyag ,,felhangja”-i a gondolkodási folyamat melléktermékei, olyan felismerésekre tette a tanulókat képessé, amelyek — bár analitikus tevékenység, gondolkodás eredményeként is születtek - a folyamat egészének hirtelen „lóugrásszerű” megértéséről tanúskodnak. A tanuló, a szaktanár és a kísérletet irányító számára 53 József Attila, Költészet és nemzet — összes Művei. III. köt. Akadémiai Kiadó, Bp. 1958. 238. 1. 185

Next