Balázs Györgyné: Korkép kialakítása a történelemoktatásban (Budapest, 1970)
IV. Pedagógiai tényfeltárásunk módszerei
„A mamám mesélte, hogy ők jártak a Gyenesre és röpcsiztek а XIII. kerületben, a Váci úton Vasas ifi korában. — ” Tanuló: Tanár: Itt a folyosón is láttok egy képet, ahol a Vasas fiatalok egy csoportja van lefényképezve. Nézzétek meg, hátha ott van Sipos anyukája is. A strandokon, a hegyek között végezték tehát a munkásfiatalok munkájukat. Ugyanebben az időben az újságok Társadalmi események o. rovatában ilyen hírek álltak: A könyörületes szívéről ismert hercegnő a legutóbbi jótékonysági vásár bevételét, ahol megjelent — s most egy hosszú felsorolás következik a magyar arisztokrácia „színe-javáról” — szükséglakásokban élő kisgyermekek feltáplálására adományozza. Tudjátok, a Mária Valéria telepen kimosdattak néhány munkásgyereket, kezükbe nyomtak egy nagy csokrot. S most ismét folytatom a hírt: „A hercegnő kiszállt az egyszerű fekete színű kocsijából, melyben már két hete bőrülés volt szerelve, és kedves, átszellemült mosollyal közeledett a gyerekek és az összecsődült bámészkodók felé. Körülöttük a kisasszonyok és jól öltözött urak nyüzsögtek. Az ünnepi köszöntő elhangzott. A grófnő a fotósok kereszttüzében — tudjátok ekkor vált a film általánossá — kesztyűs kezével integetett. Előkerült a ruhakosárnyi cukorka, amit személyesen adott 6 — 6 gyereknek, a többieknek már a titkár adományozta a szeretetcsomagot. És amikor a bőrüléses fekete kocsik elviharzottak ésa gyerekek csak néztek, és az asszonyok felsóhajtottak „milyen szép volt”, „Látta milyen egyszerű, jóságos volt!” Gyerekek ! Ebbe a cukros világba keseredett meg korunk legnagyobb költő óriása: József Attila is. A tanulók közvetett tapasztalatának (a szülők által átélt kortársi élményanyagnak) bekapcsolása az új ismeretek szerzésekor. Elemzés: Az elbeszélés egy konkrét és jellegzetes, a társadalom felszínén jelentkező esemény bemutatásával ad többsíkú rajzot a korról. (Részletes elemzése a téma bevezetőjében.) Az eredeti tervben az szerepelt, hogy be kell mutatni azt az anakronizmust, hogy Magyarországon а XX. század harmincas éveiben is a „társadalmi élet eseményei”, az újságokban a társasági hírek az X grófnő és Y báró családi és társasági híreinek formájában szerepelt. Szólni kellett a tervek szerint ugyanakkor a munkásosztály konkrét életkörülményeiről, — arról, hogy a korszerű életformát az ifjúmunkás mozgalom megvalósította az akkor általánossá váló strandok látogatásával, a turisztikába való bekap-274