Balogh László: Asztalos István - Irodalomtörténeti füzetek 65. (Budapest, 1969)
Út a Virágok tisztásától az irodalom tájaira
Mégis, ezek a próbálkozások az első, elszórt s egymás kezét még tétován kereső mozgolódások voltak a Duna-medencében annak érdekében, hogy emberibb, demokratikusabb keretek között találják meg az egyes nemzetek jövőjének útját. A szervezkedések szinte egy időben indulnak meg 1930 körül. Szlovenszkóban a regöscserkészetből kinövő Sarló fiataljai — József Attila szavai szerint — ekkor már belátták, „hogy a dolgozó szegénység kulturális felszabadításának útja elválaszthatatlan a gazdasági felszabadulásért folyó küzdelemtől, a szocializmustól”.19 A budapesti Bartha Miklós Társaság elnökével, Fábián Dániellel József Attila is fogalmaz egy falukutató röpiratot, melynek a gyűjtésre vonatkozó, vázlatszerű tájékoztatója feltételezteti, hogy a gyakorlati munkában Gusti kísérleteire is akartak építeni.20 Bár a felhívás hatására akkor még nem bontakozott ki az a szervezett és nagyarányú mozgalom, amelyet a szerzők szándékoltak, legértékesebb nézeteik hozzájárultak az ifjúság felelősségtudatának ébrentartásához. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és nyomában az Erdélyi Fiatalok megmozdulása is 1930-ban talál magára.21 Kezdetben az Erdélyi Fiatalok című folyóiratban is sok tisztázatlan, ködös eszme terjengett. Új arcvonal című antológiájuk csak a kortársi felelősségérzetben egységes. Hamar megindul a mozgalom belső csoportosulása. A történelmi helyzet reális megítélése és a Gusti példáját követő falukutató munka egyesek politikai szemléletét fokozatosan radikalizálja s a Sarló és a Korunk eszméltető hatására a balszárny, az „erdélyi realisták” eljutnak a munkásosztály világnézetének elfogadásáig s a MADOSZ és a Korunk támogatói lesznek.22 19 Fiatalságunk és a népművészet. József Attila összes művei. Bp. 1958. III. 116. 20 Ki a faluba ! József Attila összes művei. Bp. 1958. III. 197—204. 91 Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp. 1967. 30—31. 22 Csatári 35—48. 13