Bánáti Ágnes: A százesztendős Athenaeum, 1868-1968 - A magyar könyv (Budapest, 1968)
IV. A két világháború között
az ifjú József Attila néhány verséért fizetnek honoráriumot. És Az Estben kezdi pályáját Mikes felfedezettjeként Gelléri Andor Endre is. Az irodalmi élet fellendülésének, a könyvforgalom megélénkülésének szinte egy csapásra véget vetett az 1929-ben induló gazdasági világválság. Az Athenaeum részvénytársaságban is rendkívüli intézkedéseket vezettek be. A „várható létszám- és jövedelemapasztás” réme fenyegetett. Az adott gazdasági nehézségekre hivatkozva Miklós Andor nyíltan is kimondta, hogy új könyvek kiadása nem aktuális. Az Est-lapok irodalmi rovata is egyre szűkül, s mindezzel együtt zsugorodik a honorárium-keret is. „Miklós ekkor már szűkmarkú mecénásnak bizonyult.”367 A gazdasági válság hatására azonban nemcsak a kiadásra kerülő könyvek száma csökkent, hanem fokozottabb mértékben lépett fel a kiadó a kizárólag szórakoztató, politikamentes írások igényével. „S az író a tőkés parancsa előtt meghajolni kényszerült.”368 Nehezítette az Athenaeummal kapcsolatban álló írók, költők helyzetét, hogy a segítségre mindig kész Mikes Lajos megvált a laptól. Miklós Andor halála után (1933) pedig még további honorárium-csökkentések történtek, a válságra hivatkozva, s ez nehézzé tette a részvénytársaságtól többnyire anyagilag függő írók életét is. A nagy nyomdák szövetsége, amely külsőleg az úgynevezett „Minimális árszabály” elfogadásában nyilvánult meg, a nyomdák közti verseny kiküszöbölése érdekében az árak leszorítását akadályozta, s így — amellett, hogy a kis nyomdákat tönkretette — a könyvek eladhatóságát is nehezítette, ami erkölcsileg és anyagilag egyaránt nyomasztotta az írókat, költőket. Móricz Virág az Apám regényében erre a korszakra emlékezve így ír: „Apám most már harmadik éve szinte többet dolgozott, mint bírt. Az a mérhetetlenül sok cikk csak, ami Az Est-lapokban megjelent. Muszáj volt írnia, mert ebből élt. Nem fizetést kapott, hanem megjelenésenkénti honoráriumot. A kiadónál nemhogy csökkent volna az előlege, de nőtt.”369 Pedig az Athenaeummal kapcsolatban álló írók helyzete még mindig jobb volt számos sorstársuk helyzeténél. A részvénytársaság - bár megsínylette a válságot, de nem bukott bele, és elsősorban nagy napilapgyártó vállalat lévén, a válság ideje alatt is tudott bizonyos publikálási lehetőségeket biztosítani. A válságból kilábalva az Athenaeum már állami felügyelet alatt állt. Az Est Lapkiadó részvénytársasággal együtt. Több, máshol már említett vonatkozása mellett ez a tény — különösen a harmincas évek második felétől kezdve — az Athenaeum irodalompolitikáját is befolyásolta. A kiadandó művek kiválasztásában továbbra is a politikai szempont, a haszon reménye és az irodalmi érték játszik szerepet. E három tényező egyszerre és együttesen hatva érve