Bánáti Ágnes: A százesztendős Athenaeum, 1868-1968 - A magyar könyv (Budapest, 1968)
IV. A két világháború között
jelenbe múltunk minden lényeges értékét.” „Hatni akarunk az egész életre, minden egyéniségére és tényezőjére, hogy mélyebb magyar és igazabb ember legyen.” Múltunk lényeges értékei közé - természetesen - nem tartoztak a politikai meggyőződésük, vagy csak egyszerűen vallási hovatartozásuk miatt némaságra ítélt művészek alkotásai. A lap második oldalán a következő képaláírás szerepel: „Boldog nemzet boldog kormányzója.” A boldog kormányzóról a kép Kolozsvárott készült, a dátum 1940. szeptember 15. Az új sajtótermék összetételének vegyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az említett vezércikk és kép mellett három József Attilaverset is közöl, Tamási Áron, Németh László cikkeit hozza, sőt Móricz egy cikkét is megjelenteti. Móricz Zsigmond Urak és parasztok című cikkében szintén a lap címét értelmezi a maga szempontjából: „Én boldogan szolgálok minden mozdulást, ami ezt a célt tűzi ki, hogy hidat verni a belső szakadékok felett, a társadalmi rétegek közt s főleg a nép felé.” A lap kiállítása egyébként az adott viszonyok között szép és ízléses volt. Az Athenaeumnak ez a lapja közölt Magyarországon elsőnek színes fényképet, a „Sárközi kislány” című „. .. gyönyörű műnyomatot az Athenaeum kliséosztálya és nyomdája készítette”.372 Csakhogy a „felsőbb szervek” nem teljesen ezt várták az új folyóirattól. József Attila-versek, híd a népi tömegek felé - ez nem az, amit elképzeltek. És hogy ezt nyilván tudomására is hozták az Athenaeum vezérkarának, azt a lap második száma igazolja. Igaz, hogy még közöl egy novellát Móricz Zsigmondtól és egy írást Németh Lászlótól, de szó sincs itt már hídverésről. Azaz, van róla szó, de az már egészen más, mint az előző számban volt. Ezt a hídverést Keresztes-Fischer Ferencné, az „Egyesült Keresztény Női Tábor” vezetője hirdeti meg, és a célhíd Erdély felé. Egyébként a lap kétoldalas képet közöl egy cserkész-csatáról, filmismertetést ad, cikket ír az Állatkertről, ételreceptet közöl és divatrovatot nyit.. .373 A lap tehát minden igyekezet ellenére nem biztosított egy új irodalmi csoportot az Athenaeum körül - ami egyébként előre várható is volt. Az Athenaeum vezetői pedig nem voltak könnyű helyzetben. Mint az ország legnagyobb, részben az államkincstár tulajdonában levő kiadói és nyomdavállalatától százszázalékos politikai megbízhatóságot követeltek. Ez azonban nem mindig esett egybe azzal a másik parancsoló szükségességgel, hogy a kiadványnak hasznot kell hoznia, nem is beszélve arról, hogy a múlt és a rang is kötelez. Egy-egy mű elfogadása során a bírálatnak, indoklásnak egyre sokoldalúbbá kellett lennie, a döntés egyre nehezebb lett. Ezért került sor az 1939. október 24-én tartott igazgatósági tanácsülésen egy új szerv, az irodalmi tanács megalakítására. Vezetője dr. Szily Kálmán kultuszminisztériumi államtitkár lett; tagjai: dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár, történetíró.