Bánáti Ágnes: A százesztendős Athenaeum, 1868-1968 - A magyar könyv (Budapest, 1968)

IV. A két világháború között

jelenbe múltunk minden lényeges értékét.” „Hatni akarunk az egész életre, minden egyéniségére és tényezőjére, hogy mélyebb magyar és igazabb ember legyen.” Múltunk lényeges értékei közé - természetesen - nem tartoztak a politikai meggyőződésük, vagy csak egyszerűen vallási hovatartozásuk miatt némaságra ítélt művészek alkotásai. A lap második oldalán a következő kép­aláírás szerepel: „Boldog nemzet boldog kormányzója.” A boldog kormány­zóról a kép Kolozsvárott készült, a dátum 1940. szeptember 15. Az új sajtótermék összetételének vegyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az említett vezércikk és kép mellett három József Attila­­verset is közöl, Tamási Áron, Németh László cikkeit hozza, sőt Móricz egy cikkét is megjelenteti. Móricz Zsigmond Urak és parasztok című cikkében szintén a lap címét értelmezi a maga szempontjából: „Én boldogan szolgálok minden mozdulást, ami ezt a célt tűzi ki, hogy hidat verni a belső szakadékok felett, a társadalmi rétegek közt s főleg a nép felé.” A lap kiállítása egyébként az adott viszonyok között szép és ízléses volt. Az Athenaeumnak ez a lapja közölt Magyarországon elsőnek színes fényképet, a „Sárközi kislány” című „. .. gyönyörű műnyomatot az Athenaeum klisé­osztálya és nyomdája készítette”.372 Csakhogy a „felsőbb szervek” nem teljesen ezt várták az új folyóirattól. József Attila-versek, híd a népi tömegek felé - ez nem az, amit elképzeltek. És hogy ezt nyilván tudomására is hozták az Athenaeum vezérkarának, azt a lap második száma igazolja. Igaz, hogy még közöl egy novellát Móricz Zsig­­mondtól és egy írást Németh Lászlótól, de szó sincs itt már hídverésről. Azaz, van róla szó, de az már egészen más, mint az előző számban volt. Ezt a híd­­verést Keresztes-Fischer Ferencné, az „Egyesült Keresztény Női Tábor” ve­zetője hirdeti meg, és a cél­­híd Erdély felé. Egyébként a lap kétoldalas képet közöl egy cserkész-csatáról, filmismertetést ad, cikket ír az Állatkertről, étel­receptet közöl és divatrovatot nyit.. .373 A lap tehát minden igyekezet ellenére nem biztosított egy új irodalmi cso­portot az Athenaeum körül - ami egyébként előre várható is volt. Az Athe­naeum vezetői pedig nem voltak könnyű helyzetben. Mint az ország leg­nagyobb, részben az államkincstár tulajdonában levő kiadói és nyomdaválla­latától százszázalékos politikai megbízhatóságot követeltek. Ez azonban nem mindig esett egybe azzal a másik parancsoló szükségességgel, hogy a kiad­ványnak hasznot kell hoznia, nem is beszélve arról, hogy a múlt és a rang is kötelez. Egy-egy mű elfogadása során a bírálatnak, indoklásnak egyre sok­oldalúbbá kellett lennie, a döntés egyre nehezebb lett. Ezért került sor az 1939. október 24-én tartott igazgatósági tanácsülésen egy új szerv, az iro­dalmi tanács megalakítására. Vezetője dr. Szily Kálmán kultuszminisztériumi államtitkár lett; tagjai: dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár, történetíró.

Next