Bandy, Alex: A Csokoládé-gyilkosság. Egy filozófus másik élete (Budapest, 2014)
Zárszó
426 ZÁRSZÓ Blood and Honour, egy calgaryi központú szervezet egyenruhásai. De az sem mellékes tényező, hogy milyen is az a társadalmi közeg, melyben a butaságom hirdetem. A környezeti befogadókészség, gyűlöleti gyúlékonyság nagyon lényeges faktor, amit figyelembe kell venni, amikor az előítéletet mint társadalmi fertőt vizsgáljuk. Nem mindegy, hogy Lumbyban szidom a cigányokat vagy Gyöngyöspatán, nem mindegy, hogy Nagymaroson szidom a görögöket, vagy Izmirben adok ennek hangot, nem mindegy, hogy egy kőbarlangban rakok nyílt tüzet vagy egy nádfedeles fakunyhóban. Akkor lesz e téren normális világ, ha úgy kezelnek egy antiszemitát, mint például ha a quedlinburgi városházán egy örjöngő elkezdené szidni az eszkimókat, mindenhol eszkimó összeesküvést vizionálva. Először kinevetik, de ha folytatja, keresik az ápolóit. Olvastam egy amerikai egyetem magyar származású professzor emeritusának cikkét, melyben hosszasan védte a magyar kormányt a történész Deák István The New York Review ofBooks-Ъап megjelent cikkével szemben. Oda lyukadt ki, hogy Deák professzor azért nem tudja értékelni az Orbánkormány munkáját, mert zsidó. Ezt írja 2011-ben! És ez ragályos lehet: egy jobbikos parlamenti képviselő lezsidózta Komoróczy Gézát - akinek nincsenek zsidó felmenői mert nem tetszett neki, amit mondott. Még a 90-es évek elején döbbenten olvastam, hogy az óriási tudású Benedek István, akinek könyvei és előadásai számomra akkora élményt jelentettek, teljesen belehabarodott abba, hogy bizonygassa, őbenne csak magyar vér folyik, az ősei zsidó származású tagjainak vére nem került az ő ereibe. III. Mély benyomást tettek rám az 1945-ben és a következő három esztendőben megjelent könyvek a demokráciáról, a feladatokról, a múlt bűneinek feltárásáról. De az is, ahogy a mindennapi élet nehézségei és az 1948-as fordulat nem tették lehetőve a remélt társadalmi tisztázást, a történtek kibeszélését. A Függelékben szerepel Faragó László egy betiltott könyve. Ő több írásban foglalkozott a demokráciával, és tudta, hogy itt egy tanulási folyamatról is van szó. Ezen írásoknak napjainkban is tananyagnak kellene lenniük; ilyen például az „Öngyilkos demokrácia” (Szocializmus, 1945. február) vagy „A demokrácia kilátásai” (Szocializmus, 1946. március-április). Az utóbbiban rátapintott a demokrácia egy máig érvényes sebezhetőségére, miszerint a demokrácia ellenségei a demokrácia önvédekezési kísérleteit demokráciadeficitként igyekeznek beállítani. Ez ma is fontos figyelmeztetés.