Baranyai Erzsébet: Az írásbeli közlés gondolkodáslélektani vonásai. Tanulmányok (Budapest, 1959)
dr. Baranyai Erzsébet: Személyes és személytelen hang a fogalmazásban
összetett tárgy hiányzik összetett tárgyra utalás hiányzik utalás tárgy nélkül utalás meg nem felelő tárgyra felesleges utalás. Mint mondottuk, az egyes osztályok teljesítményének értékét nem tartjuk abszolútnak. De ha az eredményeket mint egymáshoz viszonyított értékeket nézzük, akkor nyerhetünk egy néhány adatot arra nézve, hogyan halad a fejlődés az utalások tekintetében. Összehasonlítva tehát az V. osztályban tapasztaltakat a VIII. osztályban tapasztaltakkal, azt látjuk, hogy az egyszerű tárgy és az egyszerű tárgyra való utalás többször hiányzik a V. osztályosok fogalmazásaiban, mint a VIII. osztályosokéiban ; az összetett tárgynak és az erre való utalásnak hiánya viszont, valamint a tárgy nélküli utalás és a felesleges utalás többször található a VIII. osztályosok dolgozataiban.17 Mindez arra vallana, mintha a VIII. osztályosok csak a könynyebb utalási helyzetekben volnának előnyben az V. osztályosok felett, a nehezebbekben elmaradnának tőlük. Ez volna az eredmény, ha a nyers statisztikai adatokat tolmácsolnók. Tekintetbe kell azonban venni a körülményeket, és ekkor a statisztikai adatok más világításban mutatkoznak. Amikor ugyanis a szabad dolgozatokban a hibákat vesszük számba, akkor azt is számba kell venni, hogy a dolgozatokban milyen gyakoriak azok a helyzetek, amelyekben a hibákat egyáltalában el lehet követni. Ezeket a tartalombeli helyzeteket maga a fogalmazó állítja fel és fejezi ki; ha tehát az összetett helyzeteket illetőleg több hibát ejt a magasabb osztályos fogalmazó, akkor ez azt jelenti, hogy egyáltalában több összetett helyzettel is dolgozik fogalmazásában, mint amennyivel az alacsonyabb osztályos. A kisebb tanuló ilyeneket kevésbé alkalmaz fogalmazásában, következésképpen kevesebb ilyen természetű hibát követ el. A kísérleti szövegek esetében egészen másképp áll a dolog ; itt a nehezebb feladat adva van, ezt nem maga a fogalmazó állítja maga elé. Ilyenkor az eredmény adatait nem szükséges valamely körülmény figyelembevételével korrigálni. A kísérleti dolgozat eredményei valóban azt mutatták, hogy a nehezebb feladatokban 17 Piaget is azt találta kisebb gyermekek vizsgálatakor, hogy nem utalnak a beszéd tárgyára : „a magyarázó elfelejti megmondani a nevét annak a tárgynak, melyet magyaráz”. (Le langage et la pensée chez l’enfant 143. old.) 280