Baranyai Erzsébet: Az írásbeli közlés gondolkodáslélektani vonásai. Tanulmányok (Budapest, 1959)
dr. Baranyai Erzsébet, dr. Lénárt Edit: A gondolatmenet, bevezetés és befejezés
felvetett állítást bizonyítja vagy dokumentálja a közlés, megértetés, szemléltetés céljára. Azt hogy az irodalmi műnek eszmei tartalma van, bizonyítja egy vagy több mű eszmei tartalmának kimutatása, a vidám fürdés esetét dokumentálja az élmény leírása stb. Amikor — mint az eszmei tartalom kimutatásában — adva van az általános következtetés és azt az egyes esetekkel igazoljuk, az induktív bizonyítás módját alkalmazzuk;15 amikor — mint a vidám fürdés esetében — egyes esetből egyes esetet vezetünk le, sajátos eljárást alkalmazunk, amely a bizonyítással analóg forma, ezt mondjuk dokumentálásnak. Logikai funkciója szerint tehát a tárgyalás, a tárgy kifejtése a bizonyítási művelettel analóg eljárás. A bizonyítás művelete a tágabb értelemben vett bizonyításnak egyik eleme, további elemei a bebizonyítandó ítélet vagy a tétel, a bizonyítás érvei és a szűkebb értelemben vett bizonyítást (bizonyítási műveletet) lezáró ún. zárótétel. Az a körülmény, hogy a tárgyalásban a bizonyítási művelet analógiáját láttuk, valamint az az értelmezés, amelyet a fogalmazás címének adtunk, mint ami a kifejtendő tárgyat, azaz a bizonyítandó tételt jelöli, a párhuzam kiterjesztésére visz. Amikor A Horthy-korszak haladó írói dolgozatcím alatt bizonyítani kell azt a tételt, hogy a Horthykorszaknak voltak haladó szellemű írói, a tárgyalásban arról kell értekezni, hogy ezek kik voltak és miben állt haladó voltuk. Ha az egyik dolgozatban József Attila, Illyés és Móricz művének ismertetése után a befejezésben ezt olvassuk : „A Horthy-rendszer írói és költői a munkásság felszabadulásáért harcoltak. Céljuk 1945-ben megvalósult”, ezt szabályos záró következtetésnek ismerjük fel, amely a bizonyítandó tételt foglalja magában. A befejezés mint záró következtetés egyben teljesíti az összefüggésnek a befejezést illető, fent megállapított követelményeit, nevezetesen azt, hogy a befejezés a téma egészére reflektál és evidensen folyó lezárását adja. Ha a kifejtés nem bizonyító, hanem dokumentáló jellegű, akkor az ennek a következménynek eleget tevő befejezésben a zárótétellel analóg megoldást láthatunk. Az analógia további kiterjesztésével feltehetjük, hogy a bevezetés a bizonyítás érveit, a bizonyítottnak tekinthető premiszszákat tartalmazza.16 Hogyan őrzi Arany János a szabadságharc eszméit A walesi bárdok c. balladájában? témája akkor tárgyalható, ha a költeménynek csakugyan volt politikai tendenciája, 106 15 Fogarasi B., Logika 291. old. 16 Fogarasi B., Logika 289. old.