Baranyai Erzsébet: Az írásbeli közlés gondolkodáslélektani vonásai. Tanulmányok (Budapest, 1959)
dr. Baranyai Erzsébet, dr. Lénárt Edit: A gondolatmenet, bevezetés és befejezés
Joó György, a Mama és a^pusztai zsellér milyen körülmények között élt. Azáltal azonban, hogy nem viszik végbe a szükséges áttételt, vagyis nem teszik az olvasóban tudatossá, hogy nem közvetlenül ezek a körülmények alkotják a fogalmazás tárgyát, hanem az, hogy egyes írók miért választották ezeket a témákat és milyen tendenciával ábrázolták ezeket a körülményeket, a dolgozattéma szempontjából alárendelt motívumokhoz kapcsolták a befejezést. Ugyanilyen nagyságú csoportnál a befejező rész egy-egy szólamból áll pl. : Éljenek a Horthy korszak írói, akik a szabadságért, a népért küzdöttek verseikben!, s ez a tárgyalásnak nagyobbrészt közlő hangjával kevéssé egyeztethető össze. Ez ebben az esetben nemcsak stiláris törést jelent, hanem megakadályozza a szerkezet logikai egységének létrejöttét is, mert a tétel igazságát bizonyító érvekből nem halad tovább a következtetések útján a végső eredmény levonásáig. A bevezetések ennél a dolgozatnál az összefüggés tekintetében általában sikerültebbek, a témával gyakrabban állanak racionális kapcsolatban, megfontoltabbak, a befejezéseknek kb. 1/3-áról azonban ez nem mondható el. A konvergencia tekintetében hiányosnak mondtuk azt az esetet, amikor a szélső részek közül az egyik a témát általános összefüggéseiben, a másik konkrétan fejtegeti. Erre példa : (Bev.) A Horthy-korszaknak három haladó írója volt. Mind a három a nép ügyét szolgálta. Mind a három haladó szellemű volt. A három író József Attila, Illyés Gyula és Móricz Zsigmond volt. (Bef.) Mind a három író a Horthy-korszak bűneit tárja elénk. Ma azonban a parasztságnak már nincs rossz dolga. Kultúr-otthonokban, mozikban szórakozhatnak. Még durvábban vétenek a szerkezet logikai egysége ellen azok a fogalmazások, amelyekben a bevezetés a témára utal, a tárgyalás a témát dolgozza fel, a befejezés ellenben a téma egy részletét kiemeli a keretből, önállóvá teszi és erre építi fel konklúzióját: (Bev.) A 20. században, a Horthy-korszakban három nagy íróról tanultunk : József Attila, Móricz Zsigmond és Illyés Gyula. Mind a három haladó író volt. 146