Bárczi Géza - Benkő Loránd: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Nyelvészeti tanulmányok (Budapest, 1956)
Magyar nyelv
515 Ami annyit jelent, hogy mi is felelősek vagyunk a gazságokért... — A ricsaj szót (először Kabdebó 1917.: ’zaj, lárma, lumpolás’), melyet Ady is használt (1. föntebb), József Attila szintén politikai vonatkozásban alkalmazza: „A munkásnak nem több a bére, | mint amit maga kicsikart, | levesre telik és kenyérre | s fröccsre, hogy csináljon ricsajt” (id. Zelk Zoltán: írod. Ujs. 1952. dec. 4). A tájnyelvből már 1887-ben kimutatható a ricsaj (MTsz.). 9. Karinthy Frigyes a köztudomás szerint maga találta ki, és alkalmazta humoreszkjeiben a halandzsa szót (Karinthy Ferenc: írod. Újs. 1955. máj. 7.), amely bekerült Szirmay tolvajszótárába (1924.): halandzsa ’elferdített beszéd, amelynek semmi értelme nincs’. Itt az argó vett át az irodalomból egy szót. . . 10. Kassák Lajos muri szaváról 1. föntebb, Ady kapcsán. 11. Kuthy Lajos Hazai Rejtelmeiből (1846. I, 51) idézi Bárczi (MNy. XXVII, 237) a hűvös ’börtön’ szót. Jassz-szótárakban, a MTsz.-ban nem szerepel, de argó-jellege kétségtelen. CzF. (1864.), Ballagi (1867.) ismerik. Megvan a német tolvajnyelvben, a francia argóban. 12. Mikszáth Kálmán egyik tanúja, hogy mennyire falusi, tájnyelvi eredetű egy részében a jassznyelv, amelyet mint pesti tolvajnyelvet csak a XX. század fordulójától kezdve szótároztak. A dili ’bolond’ szót — először 1917. (Velledits: MNy. XIII, 60) hibás értelmezéssel — Mikszáth így jellemzi egyik karcolatában (Szegedi Napló 1879. = Szeged Könyve II, 121): „Dili! — kiáltjuk neki messziről. A dili annyit tesz cigány nyelven, hogy valakinek a fejét nagyon megzavarta valami szép arc, minélfogva hűtlen lett a kompániához”. 1930-ban már a diáknyelvből szótározzák: dilis ’bolondos’ (Vajthó: Nyr. LIX, 220). A cigányból a szót átvette a tájnyelv (MTsz.), innen a pesti argó. A szó eredetére itt nem terjeszkedem ki. 13. Móricz Zsigmond. L. az Ady muri szavával kapcsolatban mondottakat. — A frász szó: Életem regénye 216 (Erdőm József: MNy. L, 86). 14. Népdalból idézhetjük a jassz-szótárakban szereplő stolci és zsaru szavakat. — A stolci és változatai ’zálogház’-at jelentenek. A régebbi német tolvajnyelvben stoken ’eingesperrt sein’ (Wien, Polizei 1854.). A német köznyelvben: Stock ’Block für Gefangene’. A tájnyelv stokház ’börtön’ alakban ismeri a stoki-nak megfelelő szót. A MTsz. nem közli. Az első adatot tudtommal Ballagi Aladár szolgáltatta, hely- és időmegjelölés nélkül, mint kaszárnyái szót (Nyr. VT, 276): ,,Jaj de szennyes a kéd inge-gatyája, Beszennyezte a pozsonyi stokházba” (Népdal). Tolnai Vilmos (MNy. XXVII, 187) a nyolcvanas évek egyik aradi népdalát idézte, amelyben előfordul a stokház ’börtön’ szó. ,,A régi monarchiában — írja Tolnai — szerte Stockhaus-n&k nevezték a börtönházakat, még ha nem is volt már kalodájuk”. Pécsett ma is így hívják a régi fogházat... — A zsaró (Béldy Mihály: Nyr. XXVI, 212) és a zsaru (Rendőrség 1911.) ’rendőr’: tájnyelvi szó a pesti jassz-szótárakban. Vö. MTsz. zsaró ’pandúr’, első adat 1879-ből. Kálmány Lajos (Szeged Népe 1886.11, 60) közölt egy jázovai népdalt, ezzel a sorral: „Száz aranyat adtam én a zsarónak”. 15. Petőfi egy tolvajszónak elkönyvelt, valójában tájnyelvi szót használ a ’hóhér’ jelentésű mester szóban (A király esküje): ,,S föláll László vitéz . . . Sújt hozzá a mester És fejét levágja”. A XIX. század eleji egri tolvajszó-jegyzékben (MNy. IV, 268): mester ’hóhér’. A Tsz. mint székely szót regisztrálja ebben a jelentésben. A mester szónak ez a jelentése egyformán megvan az újfelnémet (der rote Meister ’hóhér’, vörös palástja miatt), az olasz (maestro di giustizia) és a francia (maitre des hautes oeuvres) nyelvben. 33*