Bárczi Géza - Országh László (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára 1. A-D (Budapest, 1959)
D - dzsem - dzsentri - dzsessz - dzsida - dzsidás - dzsinn - dzsungel
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA Köss. Kossuth Lajos af alapfok G A R. Garay János К Ö L. ( költ) Kölcsey Ferenc költői (használatban) Alk. A Magyar NépköztársaGárd. Gárdonyi Géza köv. következő(en) (All) ság Alkotmánya Gell. Gelléri Andor Endre (Közg) közgazdaságtan állattan ( Gépk ) gépkocsizás ( Közig) közigazgatás ( Allaileny) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) (Közi) közlekedés állítm állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ksz kötőszó ált általános (gyerm) gyermeknyelv(ben) kül., Kül. különösen ált., Ál.. általában ( Gyógysz) gyógyszerészet ld., Ld : lásd A M в. Ambrus Zoltán Gyűl. Gyulai Pál f Légkört) légkörtan A R. Arany János ( Hajó) hajózás (Lélt) lélektan ( arSó) argóban szokásos szó, (Hal) halászat L É V. Lévay József j elentés (hangf) hangfestő, hangulatfestő Hl mondat A R I s z. Ari sztophanész-fordítás szó M A D. Madách Imre A r L. Arany László (hangút) hangutánzó szó ( Malom) malomipar ( Asv) ásványtan haszn használat(ban) ( Menny) mennyiségtan ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) (Mért) mértan ( átv) átvitt értelemben hat határozó(i) ( Mezőg) mezőgazdaság В A. Babits Mihály (helyt) helytelen Mik. Mikszáth Kálmán В A C S. Bacsányi János H E R. Herczeg Ferenc (Mit) mitológia Bal. Balassi Bálint (Hírl) hírlapírás mm mellékmondat ( Bank) bankszakma (hiv) hivatalos(an), hivatalos mu melléknév(i) ( Bány) bányászat stílusban Mó. Móricz Zsigmond Bárs. Bársony István HOR. Horatius-fordítás msz mondatszó В E R z s. Berzsenyi Dániel hsz határozószó múlt múlt idő (Biol) biológia, élettan htl határozatlan műt mutató birt birtokos Hu. Hunyady Sándor (Müsz) műszaki nyelv (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév műv műveltető bizalmaskodó beszédik igekötő ( Műv) művészettörténet ben Ik: a címszóval alkotott ige(nép) népi, népnyelvi (az ország ( Bonc) (Bőr) bonctan bőripar (Ip“r) kötős igék ipar általában, ill. többnagy területén használatos) ; népies (stílus(dp) (Cukr) cipészipar cukrászat, cukrászipar ( írod) féle iparág(ban) irodalmi nyelvben, szép-N É p к. ban szokásos) népköltés, népköltészet néprajz C z и. Czuczor Gergely irodalmi stílusban (Népr) Cseng. Csengery Antal (Irodt) irodalomtudomány névm névmás (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet (Növ) növénytan Csők. Csokonai Vitéz Mihály Ism. ismeretlen szerző(től) nu névutó Dan. Dante-fordítás isz indulatszó ( Nyelvi) nyelvtudomány, nyelv( durva) durva, közönséges beszéd(Ját) játék tan ben használatos jelen jelen idő ( Nyomda ) nyomdászat (Eg) egészségügy ( Jog1) jogtudomány ( Orvos) orvostudomány egysz egyes szám JÓK. Jókai Mór ö. összetétel eh. ehelyett Jós. Jósika Miklós Ö : a címszóval alkotott ösz(Éksz) ékszerészet J ó z s. József Attila szetétel(ek) ( elav ) elavult szó, alakváltozat, jövő jövő idő P Á Z М. Pázmány Péter jelentés Ju. Juhász Gyula (Pénz) pénzügy, pénzügytan (Emb) embertan К : közmondás Pét. Petőfi Sándor E ö T. Eötvös József К AF. Kaffka Margit P é t J. Péterffy Jenő E ö T K. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Pol) politika (Ép) építészet Kar. Karinthy Frigyes (Posta) postaügy er. eredetileg К Á r m. Kármán József Rád. Radnóti Miklós (Erd) erdészet Kát. Katona József (Rádió) rádiótechnika, rádiózás es. esetleg (Kát) katonaság, katonai szol(rég) régies szó, alakváltozat, Fa l. Fa z. Faludi Ferenc Fazekas Mihály К AZ. gálat Kazinczy Ferenc rendsz., ) jelentés ; régiesen rendszerint félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve Rendsz. ) felt feltételes mód Кем. Kemény Zsigmond (Rep) repülés ( Fém) fémipar (Kér) kereskedelem Rév. Reviczky Gyula ( Fényk) fényképészet (Kert) kertészet (ritk), (ritk.), 1 ritka, ritkán (Fest) festészet kf középfok ritk., Ritk. ff felső fok К I S F K. Kisfaludy Károly {rosszalló ) rosszalló(an), pejoratív(e) (Fii) filozófia К I S F S. Kisfaludy Sándor (Ruh) ruházkodás (fin) finomkodó beszédben Ко. Kosztolányi Dezső (sajtó) sajtónyelvi, könyvnyelvi (Fiz) fizika (Koh) kohászat SÁR. Sárosy Gyula fm főmondat Kom. Komjáthy Jenő S H A. Shakespeare-fordítás fn főnév(i) ( Konyha ) konyhaművészet, sza(Sp) Sport (Földr) földrajz kácsmesterség, ételkéSZ személy (Földi) földtan szítés Sz : szólás(mód) Szál. Szalay László S z a L. Szabó Lőrinc S Z É C H. Széchenyi István ( szépítő) szépítő, eufemisztikus kifejezésként S/h : szóláshasonlat S Z I G L. ( Szín) Szigligeti Ede színház, színművészet, film számnév szobrászat a szocializmus építése szn (Szobr) (szoc e) előtt(i nyelvhasználatban) ( sz°j) S z о p H. (Szőlő) szójárás Szophoklész-fordítás szőlőművelés, szőlészet, borászat (Szöv) szövőipar szrag személyrag sztl személytelen szűk. ért., 1 Szűk. ért. j szűkebb értelemben tág. érL. 1 Tág. ért. ) tágabb értelemben (‘“j) táj szó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés (Tánc) táncművészet Táncs. Táncsics Mihály tbsz többes szám tn tárgyatlan Tol. Tolnai Lajos Том. Tompa Mihály Tö. Tömörkény István (Tört) történettudomány (tréf) tréfás(an) ts , tárgyas (Tud) tudományos nyelvben túl tulaj donnév (túlzó) túlzó kifejezésként, túlzásban ( úi) új szó, új jelentés a felszabadulás utáni nyelvhasználatban (Üz) üzemi élet (Vad) vadászat ( vál) választékos(an) (Vall) vallásügy Vas Vas Gereben (Vasút) vasútügy (Éegy) vegytan, vegyi ipar vhol, Vhol valahol vhonnan, 1 Vhonnan 1 valahonnan (Vili) villamosság vki, Vki valaki vmely, Vmely valamely vmerre, 1 Vmerre ) valamerre vmi, Vmi valami vmilyen, 1 Vmilyen 1 valamilyen von vonatkozó vonatk. vonatkozó ; vonatkozóan, vonatkozólag Vö : vesd össze V Ö R. Vörösmarty Mihály (Zene) zene(tudomány) Z R. Zrínyi Miklós .. rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad .. . értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben : a szövegből kihagyott részre utal .... idézetben : azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pontrágós alak előtt : a címszó változatlan alakját helyettesíti — formaszavak szócikkében : olyan megjegyzést, magyarázatot vágyegyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes —lj, —12 az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás —a1? —a2 az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás ~ a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben : annak jele, hogy utána új verssor kezdődik annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik ( ) a szokásos használaton kívül : rag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben : a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magában foglaló zárójel ( у fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után : a kiejtés vagy az elválasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben : a szerkesztőségtől származó kiegészítést magában foglaló zárójel —*. <— a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő □ utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre)* Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), Móra (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író családneve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a műfordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli.