Bárczi Géza - Országh László (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára 4. Ki-Mi (Budapest, 1961)
M - mixolid - mizantróp - mizéria
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA Köss. К ÖL. Kossuth Lajos Kölcsey Ferenc af alapfok G A R. Garay János (költ) költői (használatban) A L K. A Magyar Népköztársaság G Á R D. Gárdonyi Géza köv. következő(en) Alkotmánya Gell. Gelléri Andor Endre (Közg) közgazdaságtan (Áll) állattan ( Gépk ) gépkocsizás ( Közig) közigazgatás ( Allatteny ) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) (Közi) közlekedés állítm állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ksz kötősző ált általános (gyerm) gyermeknyelv(b e n) kül., Kül. különösen ált., Ált. általában ( Gyógy sz) gyógyszerészet Id., Ld: lásd A M в. Ambrus Zoltán Gyűl. Gyulai Pál ( Légköri) légkörtan A R. Arany János (Hajó) hajózás (Lélt) lélektan ( argó) argóban szokásos szó; (Hal) halászat L é v. Lévay József jelentés (hangf) hangfestő, hangulatfestő m mondat A R I s z. Arisztophanész-fordítás szó M AD. Madách Imre A R L. Arany László (hangút) hangutánzó szó (Malom ) malomipar ( Ásv) ásványtan haszn használat(ban) ( Menny ) mennyiségtan ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) ( Mén ) mértan ( átv ) átvitt értelemben hat határozó(i) (Mezőg) mezőgazdaság В A. Babits Mihály (helyt) helytelen Mik. Mikszáth Kálmán Вас«. Baesányi János Her. Herczeg Ferenc (Mit) mitológia Bal. Balassi Bálint (Hírl) hírlapírás mm mellékmondat ( Bank ) bankszakma (hiv) hivatalos(an), hivatalos inn melléknév(i) ( Bány) bányászat stílusban Mó. Móricz Zsigmond Bárs. Bársony István H O R. Horatius-fordítás msz mondatszó В E R z s. Berzsenyi Dániel biológia, élettan hsz határozószó múlt múlt idő (Biol) btl határozatlan műt mutató birt birtokos Hu. Ilunyady Sándor (Műsz) műszaki nyelv (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév műv műveltető bizalmaskodó beszédik igekötő (Müv) művészettörténet (Bonc) (Bőr) (Cip) ben bonctan Ik: a címszóval alkotott igekötős igék (nép) népi, népnyelvi (az ország nagy területén hasznábőripar cipészipar (Ipar) ipar általában, ill. többféle iparág(ban) N É P к. latos); népies (stílusban szokásos) ( Cukr) cukrászat, cukrászipar ( Írod) irodalmi nyelvben, szépnépköltés, népköltészet C z и. Czuczor Gergely irodalmi stílusban (Népr) néprajz Cseng. Csengery Antal (Irodt) irodalomtudomány névm névmás (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet ( Növ ) növénytan Csők. Csokonai Vitéz Mihály I S M. ismeretlen szerző(től) HU névutó D A N. Dante-fordítás isz indulatszó ( Nyelet) nyelvtudomány, nyelv(durva) durva, közönséges beszé !(Jót) játék (Nyomda) tan ben használatos jelen jelen idő nyomdászat (Eg) egészségügy (Jogi) jogtudomány ( Orvos ) orvostudomány egvsz egyes szám JÓK. Jókai Mór Ö . összetétel eh. ehelyett Jós. Jósika Miklós Ö: a címszóval álkotott össze(Éksz) ékszerészet .1 ó z s. József Attila tételiek) ( elav ) elavult szó, alakváltozai. jövő jövő idő P A Z M. Pázmány Péter jelentés .1 u. Juhász Gyula (Pénz ) pénzügy, pénzügytan ( Emb ) embertan K: közmondás P E Т. Petőfi Sándor E Ö T. Eötvös József К A P. Kaffka Margit P ÉT J. Péterfy Jenő E ö T K. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Pol) politika (Ép) építészet К A R. Karinthy Frigyes (Posta) postaügy er. eredetileg KÍRM. Kármán József R A D. Radnóti Miklós (Erd) erdészet Kát. Katona József (Rádió ) rádiótechnika, rádiózás es. Fal. esetleg Faludi Ferenc (Kai) katonaság, katonai szolgálat (rég) régies szó, alakváltozat, jelentés; régiesen Fáz. Fazekas Mihály К A z. Kazinczy Ferenc remlsz., ) rendszerint félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve Rendsz. ) felt feltételes mód К E M. Kemény Zsigmond (Rep) repülés ( Fém ) fémipar (Kér) kereskedelem Rév. Reviczky Gyula ( Fény к ) fényképészet (Kert) kertészet (ritk), (ritk.).) . ... ( Fest) festészet kf középfok ritk., Ritk. , j ’ ff felső fok KispK. Kisfaludy Károly ( rosszalló ) rosszalló(an), pejoratív(e) (Fii) filozófia К I S F S. Kisfaludy Sándor (Ruh ) ruházkodás (fin) finomkodó beszédben К о. Kosztolányi Dezső ( sajtó ) sajtónyelvi, könyvnyelvi (Fiz) fizika (Koh) kohászat SÁR. Sárosy Gyula fm főmondat К о m. Komjáthy Jenő S H A. Shakespeare-fordítás fn főnév(i) (Konyha ) konyhaművészet, sza(Sp) Sport Földr) földrajz kácsmesterség, ételkéSZ személy Földi) földtan szítés Sz: szólás(mód) Szál. Szalay László S z a L. Szabó Lőrinc S z É C H. Széchenyi István (szépítő) szépítő, eufemisztikus ki fejezésként Szh: szóláshasonlat S Z I G L. Szigligeti Ede ( Szín ) színház, színművészet, film szn számnév (Szobr) szobrászat (szoc e) a szocializmus építése előtt(i nyelvhasználatban) (szőj) szőjárás S z o p n. Szophoklész-fordítás ( Szőlő) szőlőművelés, szőlészet, borászat ( Szöv ) szövőipar szrag személyrag sztl személytelen szűk. ért., CfTlílr лир } szűkebb értelemben Tágéért } tágabb értelemben (táj) tájszó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés (Tánc) táncművészet T Á N C S. Táncsics Mihály tbsz többes szám tn tárgyatlan Tol. Tolnai Lajos T o m. Tompa Mihály T ö. Tömörkény István (Tört) történettudomány (tréf) tréfás(an) ts tárgyas (Tud) tudományos nyelvben túl tulajdonnév (túlzó ) túlzó kifejezésként, túlzásban (új) új szó, új jelentés a fel(Üz) szabadulás utáni nyelvhasználatban üzemi élet (Vad) vadászat ( vál) választékos(an) (Vall) vallásügy Vas Vas Gereben ( Vasút) vasútügy (Vegy) vegytan, vegyi ipar vhol, Vhol valahol vhonnan, Vhonnan j valahonnan (Vili) villamosság vki, Vki valaki vmely, Vmely valamely vmerre, Vmerre J valamerre vmi, Vmi valami vmilyen, Vmilyen J valamilyen von vonatkozó vonatk. vonatkozó; vonatkozóan, vonatkozólag Vö: vesd össze V Ö R. Vörösmarty Mihály ( Zene ) zene(tudomány) Zr. Zrínyi Miklós rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben: a szövegből kihagyott részre utal idézetben: azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pont rágós alak előtt: a címszó változatlan alakját helyettesíti formaszavak szócikkében: olyan megjegyzést, magyarázatot vagy egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes j, —12 az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás II () < > [ ] □ az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben: annak jele, hogy utána új verssor kezdődik annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik a szokásos használaton kívül: rag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben: a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magában foglaló zárójel fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után: a kiejtés vagy az elválasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben: a szerkesztőségtől származó kiegészítést v. magyarázatot magában foglaló zárójel a szókapcsolat értelmezése annak a 6zónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Khúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), MÓRA (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író családneve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a műfordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli.