Bárczi Géza - Országh László (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára 6. Sz-Ty (Budapest, 1962)
Sz - szemcséz - szemcsézés - szemel - szemelget - szemellenző - szemelvény - szemelvényes - személy
szeme* ez 171 személy amelynek szemcsés rostjait maga előtt látta, micsoda rongyokból készült. Ко. || a. (Fényk) Szemcsékből álló, ill. szemcsézett. Durván, finoman papír. szemcsésség. szemcséz [ё] ts ige -fém, -ett, -zen [e, ё, ё] 1. (Ép) Vmit vmely kő felületét különleges acélkalapáccsal megmunkálja, hogy érdessé tegye. A lépcső (fokoka)t ~i. 2. <Fémet, papírt v. más anyagot) megfelelő eljárással érdes felületűvé tesz. szemcsézett ; szemcsézhető ; szemcsézo; szemcséztet. szenacsézés fn -t, -e [e] (csak egysz-ban) (Ép, Műsz) A szemcséz igével kifejezett cselekvés, művelet, ill. az a cselekvés, hogy vmit, vmely anyagot szemcséznek. A fémek, a kő ~e. szemel [ё-ё v. ё-е] ige -1, -jen [ё] 1. ts <Magfélét, hüvelyest) szemenként válogat, szed, hogy a tiszta szemet a hibástól elválassza, v. a közéje keveredett piszokból kiszedje. Babot, borsót, búzát, lencsét, rizst ~ ; szőlőt ~: külön kiválogatja a túlérett, töppedt szőlőszemeket, amelyekből az aszúbor készül. □ Nagyanyáink korában . . . öntötték a gyertyát faggyúból, gyúrták a sajtot, . . . szemelték a magnak való búzát. Kaf. || a. ~ vmit: azzal van elfoglalva, hogy vmely szemes termést hüvelyéből kiszed. Babot, borsót 2. ts (nép, rég) <Madár, házi szárnyas szemes anyagot) szemenként csipegetve, fölszedegetve eszik. A csirkék ~ik a darát, a búzát. И a. (tárgy nélkül) □ Az udvar gyöpén baromfiak szemeltek. Kaf. 3. ts (ritk, irod) Kiválaszt, kiszemel magának vkit, vmit. □ [A magyar tánc.] Együtt feláll több hős legény ... | S mint hajdan Róma hősei | Vendég szabin leányokat: Társul magához lejteni Hölgyet szemel, hölgyet ragad. Au. 4. tn (alany nélkül is) (táj) Permetezik, ritka cseppekben hull (az eső); szemerkél, szemetel, szitál, szemez. Nem esik, csak Már megint ~ az eső. Ik : ki~; le^; meg*-', szemelés; szemelhető ; szemelő ; szemelt; szemeket, szemelhet [ё-ё-е v. ё-е-е] ige -tem, -ett [e, ё], . . essen [е-ё] 1. ts Folyamatosan, ismételten v. aprólékoskodva szemel (1) vmit. Lencsét □ Körűi az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héjú borsót, vagy babot szemelget. Ar. 2. Vmit v. vmiből ~: <személy) magfélét, gyümölcsöt, cukorkát szemenként eszeget. ~ a gyümölcsből. □ A cseresznyefa ágai lehajlanak, . . . fiatal, vidám . . . önkéntes tizedes, felkötött karral, kíváncsi szájjal szemelget róla. MÓ. И a. ts <(Madár magfélét, fűfélét) csipeget. A csirkék ~ik az árpaszemeket. □ [A csirke] a kidőlt fakeresztek között, a repkényes hantok alján tikhúrt [= tyúkhúrt] szemelgetett. В A. 3. tn (átv, ritk, vál) ~ vmiből: vmely írásműbe, könyvbe itt-ott beleolvas (1). Még nem olvastam el, csak ~tem belőle. 4. tn (táj) <Eső> permetezik, ritka cseppekben hull; szemereg, szemerkél. Nem esett, csak éppen ~ett. □ Az eső csendesen szemelgetni kezdett. Pét el El Ik: át^; el~; ki^; le~; összes; széjjel^; szét~; végig szemelgetés ; szemelgetett ; szemelgető. szemelleniző [m-e] fn 1. Kocsiba fogott v. nyergeit lónak két szeme mellé, a pofa külső oldalaira, a kantárhoz erősített, rendsz. négyszög alakú kemény bőrdarab, amely a ló látását a menetirányba tereli; ellenző. □ [Túri Dani] se jobbra, se balra nem ügyelve, mintha szemellenző volna a vakszemén, mint a lónak, úgy igyekezett, gépies menéssel előre. MÓ. || a. (átv, rosszalló) ~t hord, visel v. ~vel jár: egyoldalú, elfogult gondolkodásmódjánál fogva a valóságnak, a tényeknek mindig csak egy szűk körét látja. 2. (ritk) Különféle anyagból készült, ernyő alakú tárgy, fény terelésére v. távoltartására ; ellenző. Lámpafénynél ~vel olvas. szemellenzőjű ; szemellenzős, szemelvény [ё-ё] fn -1, -ек, -e [ё, e] (Tud, írodt) Olyan írott, nyomtatott szöveg, amelyet vmely nagyobb terjedelmű írásműből, kül. vmely nagyobb irodalmi, rendsz. klasszikus munkából válogattak ki. Iskolai ~ek; ~ek Arany Toldijából; ~ek Ady, Arany, Jókai, József Attila, Petőfi, Vörösmarty műveiből. A tanár ~eket olvasott fel a nagy író prózai műveiből. A folyóirat csak egy-két ~t közölt az író újabb munkáiból. □ Elhatároztam . . . egy kötet prózai válogatott szemelvénnyel lépni a közönség elé. Vajda О : gyűjtemény. szemelvénye» [ё-ё-ё] mn -en [e] (Tud, Irodt) Szemelvényeket tartalmazó. ~ kiadás Kossuth Lajos irataiból. A könyv Katona Bánk bánját ~en közli. személy [év. e] fn -1, -ек, -e [ё, e], (táj, rég) szömély Alt. vmely emberi lény, az állatokkal v. a dolgokkal ellentétben. 1. (kissé hiv) Egyén, a legáltalánosabb értelemben; valaki. Illetéktelen, köztiszteletben álló, katonai ~; —► őrizetes ~; nemkívánatos ^; papi, polgári ~~énként: egyenként. Hány ~ lakik ebben a lakásban ? Húsz ~re terítettek. □ Papi személy állt meg, kint a kapu-aljban. Ar. Falura küldtem . . . Ott lakik atyja testvérével együtt. Az ugyan kissé szigorú személy... JÓK. || a. (kissé vál) A szóban forgó ember. Válasszuk el az ügyet a ~től!