Bárczi Géza - Országh László (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára 6. Sz-Ty (Budapest, 1962)
T - tyűha
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA af alapfok G A n. Garay János Alk. A Magyar Népköztársaság G Á R D. Gárdonyi Géza (áii) Alkotmánya Gell. Gelléri Andor Endre állattan ( Gépk ) gépkocsizás ( Állatteny ) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) állítm állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ált általános (gyerm) gyermeknyelv(ben) ált., Ált. általában ( Gyógy sz) gyógyszerészet A M в. Ambrus Zoltán Gyűl. Gyulai Pál A R. Arany János (Hajó) baj ózás ( ar8ő) argóban szokásos szó, (Hal) halászat jelentés (hangf) hangfestő, hangulatfestő A R I s z. Arisztophanész-fordítás szó A r L. Arany László (hangút) hangutánzó szó ( Ásv) ásványtan haszn haszn álat(b an) ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) ( átv ) átvitt értelemben hat határozó(i) В A. Babits Mihály (helyt) helytelen В A C S. Bacsányi János Her. Herczeg Ferenc Bal. Balassi Bálint (Hírl) hírlapírás (Bank) bankszakma (hiv) hivatalos(an), hivatalos (Bány) bányászat stílusban Bárs. Bársony István H O R. Horatius-fordítás В E R z s. Berzsenyi Dániel hsz határozószó (Biol) biológia, élettan htl határozatlan birt birtokos Hu. Hunyady Sándor igenév (biz) bizalmas, familiáris vagy bizalmaskodó beszédign ik igekötő ben Ik: a címszóval alkotott ige ( Bonc) bonctan kötős igék ( Hör) bőripar (Ipar) ipar általában, ill. több (dp) cipészipar féle iparág(ban) (Cukr) cukrászat, cukrászipar (Írod) irodalmi nyelvben, szép C z и. Czuczor Gergely irodalmi stílusban Cseng. Csengery Antal (Irodt) irodalomtudomány (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet Csők. Csokonai Vitéz Mihály Ism, ismeretlen szerző(től) Dan. Dante-fordítás isz indulatszó (durva) durva, közönséges beszéd(Ját) játék ben használatos jelen jelen idő (Eg) egészségügy (Jogt) jogtudomány egysz egyes szám JÓK. Jókai Mór eh. ehelyett Jós. Jósika Miklós ( Éksz ) ékszerészet J 6 z s. József Attila (elav ) elavult szó, alakváltozat. jövő jövő idő jelentés Ju. Juhász Gyula (Emb) embertan Ki közmondás Eöt. Eötvös József Kap. Kaffka Margit E ö T K. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Ép) építészet Kar. Karinthy Frigyes er. eredetileg К Á R M. Kármán József (Erd) erdészet Kát. Katona József es. esetleg (Kát) katonaság, katonai szol Fal. Faludi Ferenc gálát Fáz. Fazekas Mihály К AZ. Kazinczy Ferenc félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve felt feltételes mód К E M. Kemény Zsigmond ( Fém) fémipar (Kér) kereskedelem ( Fény к ) fényképészet (Kert) kertészet ( Fest) festészet kf középfok ff felső fok К I S F K. Kisfaludy Károly ( Eil) filozófia К 1 S F S. Kisfaludy Sándor (fin) (Fiz) finomkodó beszédben fizika Ко. (Koh) Kosztolányi Dezső kohászat fm főmondat Kom. Komjáthy Jenő fn főnév(i) ( Konyha ) konyhaművészet, szaFöldr ) Földt) földrajz földtan kácsmesterség, ételkészítés Köss. Kossuth Lajos Köt. Kölcsey Ferenc (költ) költői (használatban) köv. következő(en) (Közg) közgazdaságtan (Közig) közigazgatás (Közi) közlekedés ksz kötősző kül., Kül. különösen ld„ Ld: lásd (Légkört) légkörtan (Lélt) lélektan L Év. Lévay József Ш mondat M A D. Madách Imre ( Malom ) malomipar (Menny) mennyiségtan (Mért) mértan (Mezög) mezőgazdaság M i к. Mikszáth Kálmán (Mit) mitológia mm mellékmondat mn melléknév(i) Mó. Móricz Zsigmond msz mondatszó múlt múlt idő műt mutató (Müsz) műszaki nyelv műv műveltető (Műv) művészettörténet (nép) népi, népnyelvi (az ország nagy területén használatos); népies (stílusban szokásos) N É p к. népköltés, népköltészet ( Népr ) néprajz névm névmás (Növ) növénytan nu névutó ( Nyelvt) nyelvtudomány, nyelvtan ( Nyomda ) nyomdászat (Orvos ) orvostudomány ö. összetétel ö: a címszóval alkotott összetételiek) P Á Z M. Pázmány Péter (Pénz) pénzügy, pénzügytan Pét. Petőfi Sándor Р é t J. Péterfy Jenő (Pol) politika (Posta ) postaügy R A D. Radnóti Miklós (Rádió ) rádiótechnika, rádiózás (rég) régies szó, alakváltozat, jelentés; régiesen rendsz., ) Rendsz. j rendszerint (Rep) repülés Rév. Reviczky Gyula (ritk), (ritk.),) , . ritk., Ritk. I rltKa’ rltKan (rosszalló) ro3szalló(an), pejoratív(e) (Ruh) ruházkodás (sajtó) sajtónyelvi, könyvnyelvi Sár. Sárosy Gyula S и A. Shakespeare-fordítás (Sp) Sport sz személy Sz: szólás(mód) Szál. S z a L. S Z É C H. (szépító ) Szalay László Szabó Lőrinc Széchenyi István szépítő, eufemisztikus kifejezésként szóláshasonlat Szigligeti Ede színház, színművészet, film számnév szobrászat a szocializmus építése előtt(i nyelvhasználatban) szőjárás Szh: S Z I G L. (Szín) szn (Szobr) (szoc *) ( szőj) S z о P H. (Szőlő) Szophoklész-fordítás szőlőművelés, szőlészet, borászat ( Szöv ) szövőipar szrag személyrag sztl személytelen szűk. ért., ] Szűk. ért. ) 1 szűkebb értelemben tág. ért., 1 Tág. ért. 1 > tágabb értelemben (táj) tájszó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés (Tánc) táncművészet Т Á N C S. Táncsics Mihály tbsz többes szám tn tárgyatlan Tol. Tolnai Lajos Том. Tompa Mihály Т ö. Tömörkény István (Tört) történettudomány (tréf) tréfás(an) ts tárgyas (Tud) tudományos nyelvben túl tulajdonnév (túlzó ) túlzó kifejezésként, túlzásban ( új) új szó, új jelentés a felszabadulás utáni nyelvhasználatban (Üz) üzemi élet (Vad) vadászat (itál) választékos(an) (Vall) vallásügy Vas Vas Gereben (Vasút) vasútügy (Vegy) vegytan, vegyi ipar vhol, Vhol valahol vhonnan, Vhonnan 1 valahonnan (Vili) vki, Vki villamosság valaki vmely, Vmely valamely vmerre, Vmerre 1 valamerre vmi, Vmi valami vmilyen, Vmilyen 1 valamilyen von vonatkozó vonatk. vonatkozó; vonatkozóan. vonatkozólag Vö: vesd össze V Ö R. Vörösmarty Mihály ( Zene ) zene(tudomány) Z R. Zrínyi Miklós .. rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad ... értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben: a szövegből kihagyott részre utal .... idézetben: azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pontrágós alak előtt: a címszó változatlan alakját helyettesíti — formaszavak szócikkében: olyan megjegyzést, magyarázatot vagy egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes —!,, —12 az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás —ar —-a2 az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben: annak jele, hogy utána új verssor kezdődik annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik a szokásos használaton kívül: rag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben: a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magában foglaló zárójel fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után: a kiejtés vagy az elválasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben: a szerkesztőségtől származó kiegészítést v. magyarázatot magában foglaló zárójel a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Miki* (Kelemen), Móra (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író családneve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a műfordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli. II 0 < > N * □