Bárczi Géza - Országh László (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára 7. U-Zs (Budapest, 1962)
Z - zsúrol - zsúroz - zsúrterítő - zsuzsok - zsuzsuj - zsüri - zsüritag - zsürizik
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA Köss. К ö L. Kossuth Lajos Kölcsey Ferenc af alapfok G A R. Garay János (költ) költői (használatban) A L K. A Magyar Népköztársaság Gákd. Gárdonyi Géza köv. következő(en) (Áll) Alkotmánya Gell. Gelléri Andor Endre (Közg) közgazdaságtan állattan ( Gépk ) gépkocsizás (Közig) közigazgatás ( Allalteny) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) (Közi) közlekedés állítm állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ksz kötősző ált általános (gyerm) gyermeknyelv(ben) kük, Kül. különösen ált., Ált. általában ( Gyógysz) gyógyszerészet ld„ Ld: lásd А и в. Ambrus Zoltán Gyűl. Gyulai Pál (Légköri) légkörtan A R. Arany János ( Hajó) hajózás (Lélt) lélektan ( arS°) argóban szokásos szó, (Hal) halászat L É Y. Lévay József jelentés (hangf) hangfestő, hangulatfestő m mondat A R I s z. Arisztophanész-fordítás szó M A D. Madách Imre А в L. Arany László (hangút) hangutánzó szó (Malom) malomipar ( Äsv ) ásván vtan haszn használat(ban) (Menny) mennyiségtan ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) (Mért) mértan (átv) átvitt értelemben hat határozó(i) (Mezőg) mezőgazdaság В A. Babits Mihály (helyt) helytelen Mik. Mikszáth Kálmán В A C S. Bacsányi János Her. Herczeg Ferenc (Mit) mitológia Bal. Balassi Bálint (Hírt) hírlapírás mm mellékmondat ( Bank ) bankszakma (hiv) hivatalos(an), hivatalos mn melléknév(i) ( Hány) bányászat stílusban Mó. Móricz Zsigmond Bárs. Bársony István H 0 R. Horatius-fordítás msz mondatszó В E R z s. Berzsenyi Dániel hsz határozószó múlt múlt idő (Biol) biológia, élettan htl határozatlan műt mutató bin birtokos Hu. Hunyady Sándor (Müsz) műszaki nyelv (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév műv műveltető bizalmaskodó beszédik igekötő (Műv) művészettörténet ( Bonc) ben bonctan Iki a címszóval alkotott igekötős igék (nép) népi, népnyelvi (az ország nagy területén haszná(Bőr) (Сгр) bőripar cipészipar (Ipar) ipar általában, Ш. többféle iparág(ban) latos); népies (stílusban szokásos) ( Cukr ) cukrászat, cukrászipar (Írod) irodalmi nyelvben, szép-N É p к. népköltés, népköltészet C z и. Czuczor Gergely irodalmi stílusban (Népr) néprajz Cseng. Csengery Antal (Irodt) irodalomtudomány névm névmás (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet (Növ) növénytan Csők. Csokonai Vitéz Mihály I S M. ismeretlen szerző(től) nu névutó Dán. Dante-fordítás isz indulatszó ( Nyelvt) nyelvtudomány, nyelv(durva) durva, közönséges beszéd(Jót) játék tan ben használatos jelen jelen idő (ISyomda ) nyomdászat (Eg) egészségügy (Jogt) jogtudomány ( Orvos ) orvostudomány egysz egyes szám JÓK. Jókai Mór ö. összetétel eh. ehelyett Jós. Jósika Miklós öi a címszóval alkotott össze(Éksz) ékszerészet J ó z s. József Attila tétel(ek) (elav ) elavult szó, alakváltozat. jövő jövő idő P Á Z M. Pázmány Péter jelentés Ju. Juhász Gyula (Pénz) pénzügy, pénzügytan ( Emb ) embertan K: közmondás Pét. Petőfi Sándor Eöt, Eötvös József Kap. Kaffka Margit P é t J. Péterfy Jenő EötK. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Pol) politika (Ép) építészet Kar. Karinthy Frigyes (Posta) postaügy er. eredetileg К Á R M. Kármán József Rád. Radnóti Miklós (Erd) erdészet Kát. Katona József (Rádió) rádiótechnika, rádiózás es. Fal. esetleg Faludi Ferenc (Kát) katonaság, katonai szolgálat (rég) régies szó, alakváltozat, jelentés; régiesen Fáz. Fazekas Mihály К AZ. Kazinczy Ferenc rendsz., 1 rendszerint félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve Rendsz. j felt feltételes mód К E M. Kemény Zsigmond (Вер) repülés ( Fém) fémipar (Kér) kereskedelem Rev. Reviczky Gyula ( Fényit) fényképészet (Kert) kertészet (ritk), (ritk.U ...------.... (Fest) festészet ki középfok ritk., Ritk. í ’ ff felső fok K i s p K. Kisfaludy Károly ( rosszalló ) rosszalló(an), pejoratív(e) ( Fű) filozófia К I S F S. Kisfaludy Sándor (Ruh ) ruházkodás (fin) finomkodó beszédben Ко. Kosztolányi Dezső (sajtó) sajtónyelvi, könyvnyelvi (Fiz) fizika (Koh) kohászat S Á R. Sárosy Gyula fm főmondat К о m. Komjáthy Jenő S H A. Shakespeare-fordítás fn főnév(i) ( Konyha ) konyhaművészet, sza(Sp) Sport b öl dr) földrajz kácsmesterség, ételkész személy b öldt) földtan szítás Sz: szólás(mód) Szál. S z a L. S z é c H. ( szépítő) Szh: S z I G L. (Szín) (Szobr) (szoc e) (száj) S z о p h. (Szőlő) Szalay László Szabó Lőrinc Széchenyi István szépítő, eufemisztikus kifejezésként szóláshasonlat Szigligeti Ede színház, színművészet, film számnév szobrászat a szocializmus építése előtt(i nyelvhasználatban) szőj árás Szophoklész-fordítás szőlőművelés, szőlészet, borászat (Szöv) szövőipar szrag személyrag sztl személytelen szűk. ért., 1 Szűk. ért. j ■ szűkebb értelemben tág. ért., 1 Tág. ért. j • tágabb értelemben (táj) tájszó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés (Tánc) táncművészet T Á N C S. Táncsics Mihály tbsz többes szám tn tárgyatlan Tol. Tolnai Lajos Том. Tompa Mihály Tö. Tömörkény István (Tört) történettudomány (tréf) tréfás(an) ts tárgyas (Tud) tudományos nyelvben túl tulajdonnév (túlzó ) túlzó kifejezésként, túlzásban (áj) új szó, új jelentés a fel(Uz) szabadulás utáni nyelvhasználatban üzemi élet (Vad) vadászat (vál) választékos(an) (Vall) vallásügy Vas Vas Gereben (Vasút) vasútügy (Begy) vegytan, vegyi ipar vhol. Vhol valahol vhonnan, Vhonnan 1 valahonnan (Vili) villamosság vki, Vki valaki vmely, Vmely valamely vmerre, Vmcrre 1 valamerre vmi, Vmi valami vmilyen, Vmilyen 1 valamilyen von vonatkozó vonatk. vonatkozó; vonatkozóan, vonatkozólag Vö: vesd össze VÖR. Vörösmarty Mihály (Zene) Z R. zene(tudomány) Zrínyi Miklós a,, a2 () < > * □ rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben: a szövegből kihagyott részre utal idézetben: azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pont rágós alak előtt: a címszó változatlan alakját helyettesíti formaszavak szócikkében: olyan megjegyzést, magyarázatot vagy egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben: annak jele, hogy utána új verssor kezdődik annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik a szokásos használaton kívül: rag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben: a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magában foglaló zárójel fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után: a kiejtés vagy az elválasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben: a szerkesztőségtől származó kiegészítést v. magyarázatot magában foglaló zárójel a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), Móra (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író családneve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a műfordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli.