Bárdos Kornél: Eger zenéje, 1687-1887. Eger töröktől való szabadulásának 300., a székesegyház felszentelésének 150., Zsasskovszky Ferenc zeneszerző és karnagy halálának 100. évfordulójára (Budapest, 1987)

BÁRDOS KORNÉL EGER ZENÉJE 1687—1887 A szerző Pécs, Tata, Győr és Sopron zenéjét bemutató monográfiái után levéltári kutatásai alapján Eger két évszázados zenei életét tárja fel. Ez az időszak a város töröktől való szabadulásától Eger értékes zene­szerzőjének és a zeneélet szervező­jének, Zsasskovszky Ferencnek a haláláig ível. A zenei élet két fontos bázisa e korban a székesegyház és a gimnázi­um. A káptalani együttes rendszere­sen szerepel a székesegyházban, részt vesz a püspöki-érseki udvar, vala­mint a polgárság szórakoztató zenéjében s hangversenyein. A gimnázium ének- és zenekara a jezsuiták, majd a ciszterciek idejében is — házinaplóik tanúsága szerint — értékes zenével szolgált templom­ban, iskolában és a színes barokk ünnepek keretében. Zenei nevelésü­ket kiegésziti a káptalan ének- és zeneiskolája s az első magyar nyelvű tanítóképző. Munkájuk vezet el az Egri Dalkör alapításához, amely az országos dalárda mozgalomban sze­rez nevet. Időrendbe állított korabeli leírások elevenítik meg Eger zenés ünnepeit, hangversenyeit, amelyeken a város­ban állomásozó ezredek zenészei is közreműködnek. A kötetet az egri muzsikusok és zeneszerzők névsora és a fennmaradt több mint 700 kotta tematikus jegyzéke teszi teljessé. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

Next