Bartha Antal - Czeglédy Károly - Róna-Tas András (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok (Budapest, 1977)
Krónika
A munka megírásakor a lexikonszerűségre törekedtünk. Ez vonatkozott egyrészt a stílus és felépítés tárgyszerű tömörségére, másrészt arra, hogy elvszerűen el kell kerülni az egyes őstörténeti elméletek kifejezett szerepeltetését. Nyilvánvaló volt, hogy egyes koncepciók a csak a forrásokat tárgyaló és csoportosító munkában is jelen voltak ilyen vagy olyan formában. Mégis arra kértük munkatársainkat, hogy ott, ahol erre lehetőség, szükség vagy mód volt, jelezzék az eltérő véleményeket vagy azok lehetőségét már az adatok egyszerű minősítésének szintjén is. A munka szerves részét képezi a bibliográfia, mely az egyes részkérdésekben elmélyedni kívánók számára a legjelentősebb és a legfrissebb könyvészeti adatokat adja meg minden adatcsoportnál. A munkatársak önfeláldozó fegyelmének köszönhető, hogy az 1974 elején kialakított koncepció alapján a mű érdemi részeit 58 ívbe sűrítő első kötet 1975 tavaszán nyomdába került, s e sorok írásakor (1975 decembere) már a tördelt korrektúrán dolgozhatunk. Most, hogy a kész szöveg kezünkben van, látjuk, hogy a szerkesztés tartalmi szempontjait — és sok esetben technikai előírásait — nem sikerült teljes következetességgel végigvinni a munkán. Ez azonban a munka természetéből és a munkatársak nagy számából is talán érthető. Ezért volt szükség a „kétlépcsős” megoldásra. Bízunk benne, hogy a végleges változatban mind az egyenetlenségek, mind a hiányosságok részben kiküszöbölhetők lesznek. Tekintettel arra, hogy a jelen munka megjelenésekor a SZÖM első kötete, amelynek Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba I. címet adtuk, már napvilágot látott,1 eltekintünk a munka ismertetésétől, és csak a Munkaközösség további terveiről számolunk be. Míg az első kötet a régészeti, archeozoológiai, antropológiai, néprajzi, nyelvészeti és írott forrásokat ismerteti, a második és harmadik kötet különféle segédleteket fog tartalmazni. Tárgyalásra fog kerülni minden olyan időszámítási rendszer, amely a magyar őstörténetre vonatkozó írásos forrásokban szerepel, egy fejezetet szentelünk azon írásrendszereknek, amelyekkel a magyar őstörténet írásos forrásai dolgoztak, itt közöljük a régészeti részt illusztráló reprezentatív ábraanyagot, továbbá a teljes munka névmutatóját. A második kötet szerkesztési munkái előrehaladott állapotban vannak. Bár a „teljességet” eleve nem tűztük ki célul, tisztában vagyunk azzal, hogy a munka jelenlegi szerkezetéből hiányoznak lényeges fejezetek, egyes részek kidolgozása pedig a többiekéhez képest indokolatlanul elnagyolt. A hiányzó részek közül megemlíthetjük többek között a történeti éghajlattant és növényföldrajzot, a numizmatikát, a térképtörténetet vagy a keleten maradt magyarságra vonatkozó speciális forrásokat. Azt reméljük, hogy ezeket a hiányosságokat a tervezett harmadik kötetben pótolni tudjuk. A munkaközösségnek az a reménye, hogy az első változat megírásánál szerzett tapasztalatok és a bírálatokból leszűrendő tanulságok már megfelelő kiindulópontot fognak nyújtani a mű végleges formában történő átdolgozásához. 1 Hajdú P—Kristó Gy.—Róna-Tas A., Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. 1:1, 1:2, Budapest 1976. A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának jegyzete. 334