Békési Imre: Szövegszerkezeti alapvizsgálatok. Magyar újsághíranyag alapján - Nyelvészeti tanulmányok 20. (Budapest, 1982)
Szövegtani alapkérdések
telesek stb.). A kiáltvány azonban a lassalleánus tanítások hatására megelégedett a termelő társulatok létrehozásának hirdetésével és egy betegpénztár felállítására vonatkozó ígérettel. [Tehát] Az Általános Munkásegylet programja nem volt olyan vonzó a munkások számára, hogy tömegesen csatlakozzanak.” „Az egyes mondategészek közötti viszony — elemzi Deme László a szöveget — jó néhány helyen vitatható: az első és második közöttit például vehetnénk éppúgy kifejtő magyarázónak is. De bárhogy magyarázzák is bármelyiküket: az egymáshoz kapcsolódás ténye mindegyiknél kétségtelen. A szomszédos mondategészek közötti viszony általában logikai egymás mellé rendeltséget tükröz. Ez az eredeti szövegben néha kötőszóval fejeződik ki (azonban, szintén); de akkor is megvan, ha kötőszó nem jelzi.” 2. A szöveg szomszédos mondatainak kapcsolódását, a költeménynek (mint nyelvi műalkotásnak) a logikáját Török Gábor is hasonlóképpen értelmezi. Horger ANTALnak a Tiszta szívvel című József Attila-versről alkotott negatív véleményét e nyelvtudományi szempont figyelmen kívül hagyása miatt marasztalja el: „Mi tehát Horger tudományos bűne ? Az, hogy elmulasztotta feltárni a versmondatok egymás közti viszonyát, jelöletlen logikai kapcsolatait (...) A mondatok önállósága, lezártsága mindig csak viszonylagos. Hiszen bekezdéseket is azért használunk a köznapi írásgyakorlatban, mert egyes mondatok logikai, időbeli vagy térbeli tartalmukkal szorosabban összefűződnek. József Attila versének első szakasza formailag lezárt mondat, valójában mégis csak akkor érthető, ha megállapítjuk, hogy a második strófa első két sora magyarázza, okolja meg: mondattani terminológiával: a két versszak közt magyarázó mellérendelést vagy okhatározói alárendelést állapítunk meg. Így: Nincsen apám, se anyám / se istenem, se hazám stb., ugyanis, tudniillik, hiszen, mert harmadnapja nem eszek / se sokat, se keveset . . . Látszólag itt le is zárul a mondat. Pedig a költő egy szillogizmus fontosabbik premisszáját adta meg, folytatni kell a következtetést: tehát, ezért, ennélfogva értékes húsz esztendőm eladom a bűnnek. De itt sem pihenhet még meg a versolvasó, a sor végi pont csalóka. A nagy ellentétnek még csak egyik oldalát láttuk: eladom magam az ördögnek — ennyit — mégis, ennek ellenére 46