Béládi Miklós - Rónay László (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 3/1. A próza (Budapest, 1990)
Rónay László: A NYUGAT ÁRNYÉKÁBAN - Szalatnai Rezső
nyos igényi támasztani vele szemben, bár kétségkívül ismeri a szakirodalom javát is. Ennek a műfajnak egy későbbi darabja Juhász Gyuláról szól (Juhász Gyula hatszáz napja Szakolcán, 1962), itt még bővebb terjedelemben írhatott tárgyáról, s kedvére elkalandozott a történelembe, világirodalomba, és nem utolsósorban saját élményei közé, diákkorába. Mesél elsősorban, történeteket, anekdotákat. Néha a fantázia is segíti közben, a filológia bizonyosan rámutathat pontatlanságaira, de talán nem is irodalomtörténeti dolgozatot akart írni, hanem föltámasztani egy eltemetett világot, Krúdyra emlékeztető módon, némelykor kissé érzelmesre hangolva. Ez az impresszionista esszéstílus szinte minden írását jellemzi, a publicisztikától a kifejezetten szépirodalmi művekig. Ifjúsági regényt írt a technikatörténet jeles magyar alakjáról (Kempelen, a varázsló, 1957), s az egyik fő szereplő itt is a 18. századi Pozsony. Esszéi 1969-ban önálló kötetben láttak napvilágot (Arcképek, háttérben hegyekkel). Huszonhét olyan magyar szellemi ember portréjához rajzol kiegészítő vonásokat, akiknek valamilyen módon kapcsolata volt a Felfölddel vagy Szlovákiával. Névsorában megtaláljuk többek között Bél Mátyást és Gvadányit, Petőfit, Madáchot, Mikszáthot, Bartókot, Móricz Zsigmondot és József Attilát. Folytatta a cseh és a szlovák irodalom hazai népszerűsítését is, portréban mutatta be például Alois Jiráseket (1954) és Vitézslav Nezvalt (1957). A hatvanas évek elején egy-egy tudományos-népszerű kismonográfiát készített a szlovák, illetőleg a cseh irodalom történetéről (1964). Ez utóbbi az első magyar nyelvű cseh irodalomtörténet. Publicisztikájában továbbra is bő teret szentelt e két nép irodalmának, néhány müvet pedig ő fordított magyarra. Több írása megjelent csehül és szlovákul. 1938 és 1948 közötti publicisztikáját Kisebbségben és igazságban címmel 1970-ben jelentette meg a pozsonyi Madách Kiadó. Tanúságtétel ez a kötet — egy tiszteletreméltó humanista magatartásról, arról a következetes harcról, amelyet a közíró Szalatnai vívott az emberi és magyar méltóságért. Évekkel halála után Magyarországon is napvilágot látott e kötet anyaga, hátrahagyott olvasónaplójával együtt (Két hazában egy igazsággal, 1982). Halála évében jelent meg utolsó regénye (Elindulunk és visszatérünk, 1977), amelyben mintha búcsút akarna venni diákéveinek városától, Szakolcától. Abba a világba tért képzeletben vissza, a határszéli városkába, ahol egy életre meghatározó élmények érték. Gimnazistákról ír, arról a történelmi esztendőről, amikor összeomlott a régi Magyarország, s ebbe a szlovák többségű városkába bevonultak a cseh légiók. Nemzeti és társadalmi forrongások közepette keresi a regény ifjú magyar hőse az emberi magatartás normáit. BALÁZS SÁNDOR Kiadások A Bakó-lányok. 1949. — Élve vagy halva! 1957. — Az idegen pénz. 1958. — Tanári notesz. 1963.— Hannibál a kapuk előtt. 1967. — A tünemény. 1968. — Most nevess, Ibolyka! 1971. 329