Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 2/2. A költészet (Budapest, 1986)
Életrajzi jegyzetek
Pákozdy Ferenc (1903) Münchenben született, ott munkát vállaló magyar munkásszülők gyermekeként. 1919-ben iskolája direktóriumának vezetőségi tagjává választották. Tanulmányait Eötvös-kollégistaként folytatta, majd fizikai munkásként dolgozott. 1926-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1927-től illegális párttag volt. írásai különböző illegális kiadványokban jelentek meg, a 100% című folyóirat munkatársa volt. Mozgalmi tevékenysége miatt többször letartóztatták. A felszabadulás után 1945-től Rákoskeresztúron a községi jegyző hivatalát viselte; 1950-től a Szikra, a Szépirodalmi, később az Európa Könyvkiadó lektora volt. Pákozdy Ferenc (1904—1970) Hódmezővásárhelyen született, jogtudományi doktorátust szerzett. 1928 és 1944 között újságíróként dolgozott, 1945-től szülővárosában élt, 1952-től a Debreceni Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. Pál József (1923) Zalaegerszegen született, 1944-ben kereskedelmi főiskolát végzett. Egy ideig munkásként dolgozott, 1952-től a zalaegerszegi Megyei Könyvtárban könyvtáros volt. 1957 óta Pécsett él, a Tanárképző Főiskola könyvtárát vezette, majd a Baranya Megyei Könyvtár módszertani csoportvezetője lett. 1958—1960-ig a Jelenkor rovatvezetője volt. Palasovszky Ödön (1899—1980) Budapesten született, középiskoláit itt és Egerben végezte. 1916—1920 között a budapesti bölcsészkaron s egyben az Országos Szinészegyesület színiiskoláján folytatta tanulmányait. Színészként és rendezőként a művészet reformjára törekedett, kórusokat szervezett, munkáselőadásokat rendezett, tevékenyen részt vett a baloldali kultúrmozgalomban. 1927-től a Madzsar Intézetben tanított. 1930—1931-ben a Színház és Film című folyóiratot szerkesztette. 1945-ben a Madách Színház igazgatója lett, majd a Dolgozók Színházát vezette Róna Magdával együtt. 1977-ben Graves-díjjal tüntették ki. Papp Lajos (1936) Hódmezővásárhelyen született. A Szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. Tanulmányai befejezése után a Délmagyarország című lap munkatársaként dolgozott. Újságírói pályájának következő állomása a szegedi egyetemi lap; ez időben a szegedi írócsoport titkáraként is működött. Szegedről való távozása után az Északmagyarország szerkesztőségében lett olvasószerkesztő. Jelenleg a Napjaink főszerkesztője. 1965- ben SZOT-díjat kapott. Parancs János (1937) Pusztavacson született, műegyetemi tanulmányait félbeszakítva 1956-ban Franciaországban telepedett le. Költőtársaival együtt részt vett a Magyar Műhely című folyóirat szerkesztésében. 1964-ben tért vissza Magyarországra. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattári osztályán dolgozott, részt vett a múzeum Szabó Lőrinc-kiállításának rendezésében. 1964-ben a Magvető Könyvkiadóhoz került, s irodalmi szerkesztőként jelentős érdemeket szerzett a fiatal költők versesköteteinek gondozásával. 1979-ben Graves-díjjal tüntették ki. Peterdi Andor (1881—1958) Sopornyán született. Budapesten elvégezte a Vigszínház színiiskoláját. 1905-től újságíró lett, egy ideig az Alföldi Hírlap című napilapot szerkesztette. 1916-ban a Petőfi Társaság tagja lett, 1918-ban kilépett. 1920-ban tiszti különítményesek elhurcolták, a kivégzés elől szökött meg. A két 1109