Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 2/2. A költészet (Budapest, 1986)
Életrajzi jegyzetek
Budapestre. 1914—1919 között biztosítási tisztviselői állást vállalt. 1919-es haladó magatartása miatt felmondtak neki. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. 1919-től haláláig műfordításaiból és írásaiból élt. Ténagy Sándor (1936) Szekszárdon született. Tanulmányait félbeszakítva Budapestre költözött, ahol először fizikai munkásként dolgozott. Később különböző nagyüzemekben és vállalatoknál változatos munkaköröket töltött be. Versei 1956-tól jelennek meg. Tímár György (1929) Budapesten született, itt érettségizett, ezután a Kossuth Népe című lapnál dolgozott, majd a Magyar Nap külpolitikai rovatához került. A lap megszűnte után a Ganz-gyárban volt segédmunkás. 1952 óta a rádió külső munkatársa. 1960-tól volt a Magyar PEN Club titkára, termékeny műfordító. 1977-ben Ady-jutalomdíjban részesült. Toldalagi Pál (1914—1976) eredeti vezetéknevén Sperker, Kolozsvárott született. Később családjával együtt Nagyváradra, majd Budapestre költözött. Érettségi után a budapesti jogtudományi karra iratkozott be, de tanulmányait abbahagyta, 1934-ben avatta költővé a Pesti Napló és az Élet. Rangos folyóiratok hozták verseit (Erdélyi Helikon, Nyugat, Pásztortűz, Magyar Csillag, Magyarok, Válasz, Vigilia). 1948 után majdnem egy évtizedig kényszerült hallgatásra. Kizárták az írószövetségből, a Fővárosi Elektromos Műveknél kapott tisztviselői állást. 1957-ben jelentkezhetett újból; 1975-ben kapott Füst Milán-jutalmat. Tornai József (1927) Dunaharasztiban született. Kereskedelmi érettségit tett, 1948—1949-ben a Csepel Fémművek köszörűse, 1949 és 1962 között a Csepel Autógyárban dolgozott. Három évig járt be az egyetemre Füst Milán szemináriumát hallgatni.. 1959-ben költözött Budapestre. 1962 és 1975 között szabadfoglalkozású író, ezután a Kortárs szerkesztőségének tagja, majd a versrovat vezetője. 1975-ben megkapta a József Attila-díj II. fokozatát. Tóth Bálint (1929) Keszthelyen született. Pannonhalmán érettségizett, majd a budapesti egyetem magyar—történelem szakán tanult másfél évig. 1951—1955 között politikai okok miatt börtönben volt. 1959-ig segédmunkás, vasesztergályos, 1959—1961 között könyvárus volt. 1961-től az OSZK könyvtárosa. Tóth Endre (1914) Debrecenben született, diákpályája korán megszakadt, mindössze három évet járhatott a debreceni református gimnáziumba. Ezt követően kétkezi munkából élt és tartotta el családját. 1937 és 1948 között a debreceni levéltárban dolgozott, majd tanácsi tisztviselő lett. 1963-tól az Alföld című folyóirat egyik szerkesztője volt. Tóth Eszter (1920) Debrecenben született, Tóth Árpád lánya, Hollós Korvin Lajos felesége. Budapesten érettségizett, tanulmányai befejeztével 1939-ben a Magyarország riportere lett, majd nyelvtanítással foglalkozott. Verseken kívül írt ifjúsági müveket, bábjátékot, rádiójátékot, fordított angol, francia, német és orosz nyelvből. Tóth Judit (1936) Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar—francia szakán végzett 1959-ben. 1957-ben műfordítói pályázatot nyert. A Nagyvilág munkatársa volt Franciaországba való áttelepüléséig. 1116