Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 2/2. A költészet (Budapest, 1986)

Életrajzi jegyzetek

lektorként dolgozik, 1956-tól az Európa Könyvkiadónál. 1947-ben Itáliában volt hosszabb ideig, 1959-ben járt Angliában és Párizsban. 1948-ban Baumgarten-díjat kapott, 1951-ben, 1956-ban és 1961-ben József Attila-díjjal, 1962-ben és 1985-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Vasvári István (1916—1972) Budapesten született, gyermekkorát Dunapentelén töltötte. Középiskoláit Székesfehérvárott és Kecskeméten végezte, majd 1939-ig hivatalnokként és fizikai munkásként dolgozott. 1941—1944-ig munkaszolgálatos volt. Szökése után, 1944-től 1947-ig Nagyváradon élt, ahol az Új Élet munkatár­saként tevékenykedett. Hazatérése után az Ifjúsági Kiadó lektorátusának vezetője, 1957-től 1960-ig a Néphadsereg c. lap olvasószerkesztője, majd a Szabó Ervin Könyvtár munkatársa volt. 1971-ben SZOT-díjat kapott. Végh György (1919—1982) Áporkán született, Budapesten érettségizett. Első verseskötete 1941-ben jelent meg. Verseskötetei mellett rendszeresen megjelentette prózai műveit is, termékeny gyerekversköltő volt. Műfordítói munkássága is jelentős, 1960-ban jelent meg műfordítás-gyűjteménye. Sok hangjátékát mutatta be a rádió. Vészi Endre (1916) Budapesten született. Acélvésnök szakmát szerzett, első versei még inaskorában jelentek meg a Népszavában, a Magyar Hírlapban és a Pesti Naplóban. Később a Nyugat, a Szép Szó és a Válasz is közölte verseit. A munkásírók antológiáiban is szerepelt műveivel, 1937—1940 között szociográfiai riportsorozata jelent meg a Népszavában. 1937-ben Mikszáth-dijat nyert Felszaba­dultál című regényével a Paptheon Könyvkiadónál. A felszabadulás után 1945— 1951-ig a Népszava munkatársa lett, azóta írásaiból él. Sokműfajú iró, verseken, elbeszéléseken, regényeken kívül színdarabokat, hangjátékokat és tévéjátékokat is ír. Elbeszéléseiből több sikeres film készült Gábor Pál rendezésében. 1950-ben, 1955-ben és 1965-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott. Vidor Miklós (1923) Budapesten született, itt végezte egyetemi tanulmányait is. Első kötete 1942-ben jelent meg. Műfordításokkal is a negyvenes évek elején jelentkezett. írt hangjátékot, bábjátékot, regényt és gyerekverseket is. 1955-ben József Attila-díjat kapott Vihar Bélái, 1908—1978) Hajdúnánáson született. Tanítóképzőt, majd pedagógi­ai főiskolát végzett Budapesten. Egy ideig pedagógusként működött, majd különböző folyóiratok munkatársa lett. Évekig az Élet és Tudomány belső munkatársa volt. Weöres Sándor (1913) Szombathelyen született, az elemi iskolát Pápán és Csöngén, a középiskolát Szombathelyen és Sopronban végezte. Első versei tizennégy éves korában jelentek meg. Pécsett fél évig jogot hallgatott, majd ugyanitt másfél évet járt földrajz—történelem szakra. 1935-től filozófiát és esztétikát tanult, 1939-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1941 és 1950 között pécsi, székesfehérvári és budapesti könyvtárakban dolgozott. Első kötete 1934-ben jelent meg, szinte valamennyi korabeli irodalmi lapban szerepelt, a Nyugat egyik leggyakrabban közölt szerzője volt. 1937-ben távol-keleti úton járt, 1947—1948-ban hosszabb időt töltött Itáliában, 1959-ben pedig Kínában járt. Székesfehérváron egy ideig a 1118

Next