Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 2/2. A költészet (Budapest, 1986)
Életrajzi jegyzetek
kötetben jelentek meg. A pécsi Jelenkor című folyóirat közli leggyakrabban verseit, sokáig volt a folyóirat belső munkatársa. 1982-ben József Attila-díjat kapott. Bihari Sándor (1932) Kisgyőrön született, középiskoláit Miskolcon végezte. 1955-ben a debreceni egyetem bölcsészkarán kapott tanári diplomát. Előbb népművelési területen dolgozott, majd a miskolci Városi Könyvtár tisztviselője lett. 1963-tól a Magyar Televízió munkatársa, 1976 óta az Új írás versrovatát szerkeszti. 1966-ban József Attila-díjat kapott. Boda István (1928) Kisvárdán született, Debrecenben szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Az egyetem után újságíróként dolgozott, többek között az Építünk és az Alföld szerkesztőségében, ez utóbbinak sokáig helyettes főszerkesztője volt. Jelenleg a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztő-helyettese. Bódás János (1905) Tácon született, a pápai teológia elvégzése után református papként szolgált 1929-től 1939-ig Szombathelyen, 1939-től Székesfehérváron lelkész. Bóka László (1910— 1964) Budapesten született. Bölcsészettudományi egyetemet végzett, majd az Egyetemi Könyvtár munkatársa lett, később a Műegyetem könyvtárosaként dolgozott. Egyik alapítója volt az Apolló című folyóiratnak. Hat évig volt katona, majd hadifogoly, hazatérte után 1945-től a Kultuszminisztériumban lett államtitkár, 1950-től pedig tanszékvezető egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Pályáját költőként kezdte, később regényeket, tanulmányokat, monográfiákat, esszéket írt. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Buda Ferenc (1936) Debrecenben született, itt végezte tanulmányait; 1956-ban, amikor a harmadik félévet járta, néhány verse miatt perbefogták és egy évre elítélték. 1963-ban képesítés nélküli nevelői állást kapott Pusztavacson; újra beiratkozott a debreceni egyetemre, annak levelező tagozatán szerezte meg magyar szakos tanári oklevelét 1968-ban. Kecskemétre költözött; kezdetben az egyik általános iskolában tanított, aztán az induló Forrás című folyóirathoz került, ma is e folyóiratnak egyik munkatársa. 1973-ban József Attila-díjat kapott. Czigány György (1931) zenetörténészként kezdte pályáját. Hosszú ideig a rádió zenei osztályának munkatársa volt, ismeretterjesztő műsorok szerkesztője és kezdeményezője. Zenei tárgyú könyveiben sokat tett a modem zene megismertetéséért. Elsők között foglalkozott a társművészetek szintézisének kutatásával. 1973-ban SZOT-díjban részesült. Jelenleg a Magyar Televízió főosztályvezetője. Csanád Béla (1921) Csengődön volt káplán, majd a Hittudományi Főiskolára került teológiaprofesszomak. Az Új Ember belső munkatársa. Csanádi Imre (1920) Zámolyon született. 1940-ben a Györffy-kollégium növendéke lett. Évekig katonáskodott, 1944-ben megszökött, majd ukrajnai hadifogságba került. 1948 őszétől újságíró, 1951-től könyvkiadói lektor, a Magyar Könyvtár szerkesztője. Első verseskönyve 1953-ban jelent meg. Háromszoros József Attila-díjas (1954, 1964, 1973), 1975-ben Kossuth-díjat kapott. Sokáig volt az Új Tükör főszerkesztője. 1092