Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 2/2. A költészet (Budapest, 1986)
Életrajzi jegyzetek
ra történő áttelepülése után Budapesten Eötvös-kollégista, magyar—francia— művészettörténész szakos. 1935-től a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárában dolgozik, 1941-től pedig a kolozsvári egyetemi könyvtárban. 1944 és 1946 között részt vesz a kolozsvári Világosság szerkesztésében. 1946 és 1954 között ismét a Széchényi Könyvtár munkatársa, utána szabadfoglalkozású író. 1977-től tagja volt a Confessio című református irodalmi-kulturális folyóirat szerkesztőségének. Hosszabb külföldi tanulmányúton járt Olaszországban (1937, 1940, 1948). 1939- ben Baumgarten-díjat kapott, 1970-ben és 1973-ban József Attila-díjjal jutalmazták. Jobbágy Károly (1921) Balassagyarmaton született. Iskoláit Budapesten végezte. 18 éves kora óta jelennek meg versei, a Népszava, a Híd, a Kelet Népe közölte. Diákkorától részt vett a munkásmozgalomban. Katonai szolgálat, hadifogság után 1948-tól az ELTE esti tagozatán szerzett tanári oklevelet. 1953-tól Budapesten középiskolai tanárként dolgozott. 1954-ben és 1963-ban József Attila-díjat kapott. Juhász Ferenc (1928) Bián született. 1947-ben népi kollégistaként Budapestre került, a tudományegyetem bölcsészkarára járt. Első verseskönyve 1949- ben jelent meg; 1950-ben József Attila-díjat kapott, 1951-ben Apám című kötetéért Kossuth-díjat kapott. 1950-től évtizedekig a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt, 1970-től az Új írás főszerkesztője. Verseskötetein kívül több esszégyüjteménye is megjelent. 1973-ban másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. Justus Pál (1905—1972) Olaszországban végezte tanulmányait, de tanári állást nem sikerült kapnia, ezért tisztviselőként dolgozott, s a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője lett. 1945-ben a párt központi titkáraként kulturális ügyekkel foglalkozott. 1948—1949-ben az MDP központi vezetőségének tagja lett, s az MTI alelnökeként dolgozott. 1949-ben koholt vádak alapján börtönbe csukták, s magánzárkában töltött két év múltán szabadult. 1956-tól haláláig a Corvina Kiadó felelős szerkesztője volt, jelentős kiadói és műfordítói munkát végzett. Kalász László (1933) Perkupán született, iskoláit szülőfalujában, illetve Mezőkövesden és Miskolcon végezte. Érettségi után a debreceni egyetemen lett magyar szakos hallgató. Tanulmányait két és fél év után abbahagyta, 1958-ban szülőfalujának szomszédságában. Szalonnán telepedett meg, ma is ott tanít. Tanítói oklevelét Patakon szerezte meg. 1975-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Kalász Márton (1934) Somberekén született, középiskoláit Pécsett végezte. Volt népművelési előadó, kultúrház-igazgató. Hosszabb időt töltött Berlinben a Magyar Intézet munkatársaként. Hazatérve előbb a rádiónál, majd az Európa Könyvkiadónál töltött be riporteri, illetve lektori állást, dolgozott az Új írás szerkesztőségében. Jelenleg a Vigilia című folyóirat főmunkatársa. 1971-ben József Attila-díjat kapott. Küldi János (1922) a Vas megyei Kámban született. A gimnáziumot Szombathelyen végezte, majd a budapesti egyetem magyar és könyvtár szakán tanult és szerzett diplomát. Első verseit a Kelet Népe közölte. 1945-től Szombathelyen 1101