Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 2/2. A költészet (Budapest, 1986)
Életrajzi jegyzetek
dramaturg, majd az Ifjúsági Kiadó, illetőleg a Móra Ferenc Kiadó szerkesztője, később főszerkesztője. Az ötvenes évek elejétől két évtizeden át alig közölt verseket, elsősorban fordítóként és gyermekversek költőjeként volt jelen az irodalmi életben. 1964—1965-ben hosszabb időt töltött Franciaországban. Műfordítóként elsősorban angol, francia és orosz verseket ültetett át magyarra. 1955-ben megkapta a József Attila-díj III., 1972-ben pedig a II. fokozatát. Kuczka Péter (1923) Székesfehérvárott született. Már a felszabadulás előtt kezdett verseket írni, 1945 után a kommunista párt szolgálatába állította költészetét, dolgozott hivatalokban, szerkesztőségekben, az írószövetségben és a Képcsarnok Vállalatnál. Termékeny költői munkásságát 1954-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Néhány évi hallgatás után 1963-ban jelentek meg ismét versei a folyóiratokban. Érdeklődése a tudományos-fantasztikus irodalom felé fordult, jelenleg a Galaktika című hazai tudományos-fantasztikus időszaki kiadvány egyik szerkesztője. Kunszery Gyula (1906—1973) Budapesten született, a bölcsészkaron szerzett magyar—német szakos tanári oklevelet. Pályáján a tanári hivatást olykor az újságírással cserélte fel. A Mai Nap és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1947-ben a Katolikus Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett; mandátumáról hamarosan lemondott. Pesterzsébeten tanított. 1955-től az Új Ember belső munkatársa volt. Ladányi Mihály (1934) Dévaványán született. A kisújszállási, nagykőrösi és székesfehérvári középiskolai tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta. Néhány évig újságíró volt, a Magyar Nemzet munkatársa. Szabad foglalkozású íróként jelenleg vidéken él. 1963-ban és 1978-ban József Attila-díjjal, 1980-ban Gábor Andor-díjjal, 1982-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Lakatos István (1927) Bicskén született, középiskoláit Tatán és Zalaegerszegen végezte, az egyetemet Budapesten. 1947 óta publikál, 1949-ben Baumgarten-díjban részesült. 1983-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Lányi Sarolta (1891—1975) Székesfehérvárott született. 1919-ig tanítónő volt Budapesten, 1922-ben politikai fogolycsere útján a Szovjetunióba került. 1946-ig Moszkvában különböző szerkesztőségekben dolgozott, majd újságírói és lektori műfordítói munkát végzett Budapesten. 1950-ben és 1972-ben József Attila-díjat kapott. László Gyula (1915) Budapesten született, 1945 előtt gyári munkásként dolgozott. Első versei 1933-ban jelentek meg. 1935—1944-ig a Népszava külső munkatársa. 1933-tól az MKP illegális ifjúsági szervezetében dolgozott. 1936— 1937-ben a Gondolat szerkesztésében vett részt. 1936-ban díjat nyert a Világirodalmi Szemle pályázatán. A negyvenes évek elején a Hídban közölt írásokat, egyik alapítója a munkásírók csoportjának. 1945-től a Szabadság c. lap munkatársa. 1946—1950-ig, majd később, 1959—1963-ig a Pajtást szerkesztette. 1951—1953-ig az írószövetség titkárságán dolgozott, 1957-től a Népszabadság gyermekrovatának a szerkesztője, 1964-től a Látóhatár szerkesztője lett. 1970—1976-ig a Művészeti Alap igazgatóhelyettese volt. 71* 1105