Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 2/2. A költészet (Budapest, 1986)
Életrajzi jegyzetek
Marsall László (1933) Szegeden született, Budapesten végezte gimnáziumi tanulmányait, majd az ELTE matematika—fizika szakára járt. Rendszeres munkatársa a Rádió irodalmi műsorainak, költői munkássága mellett rádiójátékai és rádióra alkalmazott átdolgozásai is népszerűvé tették. 1984-ben József Attiladíjjal tüntették ki. Mátyás Ferenc (1911) Kispesten született, gyermekkorát alföldi falvakban és pusztákon töltötte. 1938-tól az Esti Kurír, 1945 után a Szabadság munkatársa, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium előadója lett. 1949-től az Országos Széchényi Könyvtárban osztályvezető, 1959 óta nyugdíjaztatásáig a Magvető Kiadó lektora és szerkesztője volt. Éveken át szerkesztette a Szép Versek című antológiát. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Mécs László (1895—1978) a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán végzett; 1918-ban premontrei kanonok lett. Kassán volt tanár, 1920-tól Nagykaposon, 1929-től Királyhelmecen plébános. 1939—1944 között a Vigilia főszerkesztője volt. 1945 után az irodalmi életből visszavonulva Pannonhalmán élt; 1953-ban koholt vádak alapján letartóztatták. 1956 szeptemberében rehabilitálták. Ezután Budapesten volt káplán. 1961-től haláláig Pannonhalmán tartózkodott. Mészöly Dezső (1918) különböző tanulmányokat folytatott, 1942-ben Kolozsvárott bölcsészdoktori címet szerzett. 1951—1954-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, előtte a Nemzeti Színház és Madách Színház dramaturgja volt. Műfordításaiért 1953-ban József Attila-díjat kapott. Mezei András (1930) Budapesten született. 1949—1950-ben Izraelben élt. Hazatérve munkás lett, technikumban érettségizett és tervezőtechnikusként helyezkedett el. Később újságíró, minisztériumi tisztviselő. Ezután az Élet és Irodalom szerkesztőségének munkatársa. 1964-ben a József Attila-díj III. fokozatával jutalmazták, 1972-ben SZOT-díjat kapott. Nadányi Zoltán (1892—1955) a Bihar megyei Feketegyőrösön született. Nagyváradon végezte el a jogakadémiát. Első verseskötete 1914-ben jelent meg. 1917—1920-ig Nagyváradon volt újságíró. 1920-tól a Pesti Napló munkatársa lett. 1926—1944-ig levéltáros volt Berettyóújfalun és Nagyváradon, külső munkatársként a Budapesti Hírlapnak dolgozott. 1944-től haláláig Budapesten élt, műfordítással foglalkozott. Nádass József (1897—1975) Budapesten született. Tanulmányait a budapesti Kereskedelmi Akadémián végezte. A világháborúban súlyosan megsérült. 1919- ben a Vörös Őrségben szolgált, ezért a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. 1920-ban Bécsbe költözött, itt a Ma című folyóirat munkatársa volt. 1926-ban hazatért, 1928-tól Kassák lapjának, a Munkának vezető munkatársa volt, 1928—1930-ig a kolozsvári Korunk magyarországi szerkesztőjeként működött, majd a Szép Szó munkatársa lett. 1938-ban Norvégiába emigrált; 1940- ben hazatért. 1944-ben a fasiszták koncentrációs táborba hurcolták. A felszabadulás után újságíróként dolgozott, később a Külügyminisztériumban volt tisztviselő. 1957-ben az újjáinduló Élet és Irodalom szerkesztői között volt. 1959- ben József Attila-díjjal jutalmazták. 1972-ben SZOT-díjat kapott. 1107