Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 - 4. A határon túli magyar irodalom (Budapest, 1982)
Kántor Lajos - Láng Gusztáv: A ROMÁNIAI MAGYAR IRODALOM - Az irodalmi élet
A ROMÁNIAI MAGYAR IRODALOM AZ IRODALMI ÉLET A második világháborút lezáró 1945-ös év látszólag sokban az 1919-eshez hasonló helyzetben, az újrakezdés, az újraindulás állapotában találta a romániai magyar irodalmat. Az írók java részét szétszórta, frontra kergette, koncentrációs táborokba zárta, vidéki magányba száműzte a háború, a korábban létező sajtóorgánumok megszűntek. A Korunkat a Horthyhatóságok betiltják, a Pásztortűz és az Erdélyi Helikon megjelenésének a háborús események vetnek véget. Ugyanilyen sorsra jutnak a két világháború közötti időszak politikai lapjai is. Fontosabb azonban a lényeges különbség a két „újrakezdés” között. A két világháború közötti időszak irodalmi élete saját hagyományt jelent már; az írók, akiket otthon, munkára készen talál a fegyverszünet, nem ismeretlen feladattal találják szemben magukat, hanem húszéves munkájuk folytatására kell vállalkozniuk. S ami még fontosabb: 1945-ben a háború vége egyben sorsdöntő politikai változást is jelent az ország életében. A német fasizmus veresége s román és magyar kiszolgálóinak bukása után nemcsak a politikai életben, hanem az irodalomban is azok az erők jutnak elsősorban szóhoz, amelyeket a háború alatt a dél-erdélyi román, illetve az észak-erdélyi magyar fasizmus elnémítani igyekezett: a kommunista és antifasiszta baloldal. Az írók, publicisták zöme résztvevője a háborús évek antifasiszta megmozdulásainak, nem egy az addig illegalitásban működő kommunista párt tagja, ennek köszönhető, hogy kezdettől határozott programmal jelentkeznek: az ország demokratizálásának, a fasiszta maradványok fölszámolásának a programjával. E program szellemében hozzák létre a háború utáni első irodalmi intézményeket. A könyvkiadást az 1944-ben újraszervezett Munkás Athenaeum (1945-től Józsa Béla Athenaeum) vállalja magára, mely a könyvterjesztést és — mivel éppen a munkásság anyagi körülményei engedik meg legkevésbé a könyvvásárlást — a kölcsönkönyvtár-hálózatot is megszervezi. Az 1945-ben meginduló könyvkiadás első terméke a Munkások és földművesek naptára, rögtön utána egy József Attila-kötet Döntsd a tőkét, ne siránkozz! címmel, s a Márciusi ifjúság című antológia. De a romániai magyar írók is itt kapnak nyilvánosságot: „Az 1946-os könyvnapokon már az Athenaeum-kiadványok között látjuk Kisbán Miklós Bűvös éjszakáját, 175