Belia György (szerk.): Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső levelezése - Új magyar múzeum, Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 3. (Budapest, 1959)

BABITS—JUHÁSZ— KOSZTOLÁNYI LEVELEZÉSE Sajtó alá rendezte BELIA GYÖRGY Az irodalmi megújhodások korában szükségképpen megszüle­tik egy-egy nagy költői levelezés, így volt ez Kazinczy és így Petőfi és Arany korában is. Ahogyan Kazinczy levelezésében egy új nagy irodalmi kor elszórt és mégis rend­szert alkotó megnyilatkozásait ta­láljuk és ahogyan Petőfi és Arany levelezése egy irodalmi forradalom dokumentuma, éppen úgy egy iro­dalmi megújhodás dokumentuma Babits, Juhász és Kosztolányi leve­lezése is. Ez a levelezés akkor indult, amikor a modem magyar irodalom. Ady ebben az időben bolygatja meg az irodalmi életet, Babits, Juhász és Kosztolányi ezekben az évek­ben készül fel arra, hogy harcba induljon a korszak epigon-irodalma ellen. „Korunk irodalmát megve­tettük — írja visszaemlékezéseiben Babits —, halványnak, nyavaly­­gósnak, illatos selyempapirosok zizegésének tűnt fel előttünk majd­nem minden, amit ebben a korban magyarul írtak.” A soha nem is­mertre vágyakoztak, és művészi

Next