Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon 1664-1685 - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 91. (Budapest, 1980)

BENCZÉD1 LÁSZLÓ RENDISÉG, ABSZOLUTIZMUS ÉS CENTRALIZÁCIÓ A XVII. SZÁZAD VÉGI MAGYARORSZÁGON (1664-1685) Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 91. Benczédi László tanulmánya a Magyarország története c. szinté­zis számára készült politikai törté­neti fejezetből önállósult külön ki­advánnyá — s egyben olyan össze­foglalássá, amely a címében fel­tüntetett időhatárok között mind szövegében, mind jegyzetanyagá­ban mélyebbre ás, mint azt a századokat átfogó szintézis mű­faja lehetővé tenné. A cél a kor poltikai felépítményében uralkodó legfőbb állami-kormányzati for­mációk, a rendiség, az abszolu­tizmus és a centralizáció konkrét megjelenési formáinak, illetve ezek egymáshoz való — nemegyszer antagonisztikus — kapcsolatainak bemutatása. Az áttekintett idő­szak, a XVII. század végi magyar politikai történet jelentőségét a tanulmány abban összegezi, hogy a török kor befejező két évtizedé­nek „zsákutca” jellege ellenére ez a kor követendő utat, használható modellt formált ki a Rákóczi-sza­­badságharc számára — majd vál­tozott körülmények között a XVIII. századi Habsburg-uralkodók ré­szére is —, amikor a központosító rendi monarchia felépítésében je­lölte ki a tennivalók s az előre­lépés reális irányát. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

Next