Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon 1664-1685 - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 91. (Budapest, 1980)
BENCZÉD1 LÁSZLÓ RENDISÉG, ABSZOLUTIZMUS ÉS CENTRALIZÁCIÓ A XVII. SZÁZAD VÉGI MAGYARORSZÁGON (1664-1685) Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 91. Benczédi László tanulmánya a Magyarország története c. szintézis számára készült politikai történeti fejezetből önállósult külön kiadvánnyá — s egyben olyan összefoglalássá, amely a címében feltüntetett időhatárok között mind szövegében, mind jegyzetanyagában mélyebbre ás, mint azt a századokat átfogó szintézis műfaja lehetővé tenné. A cél a kor poltikai felépítményében uralkodó legfőbb állami-kormányzati formációk, a rendiség, az abszolutizmus és a centralizáció konkrét megjelenési formáinak, illetve ezek egymáshoz való — nemegyszer antagonisztikus — kapcsolatainak bemutatása. Az áttekintett időszak, a XVII. század végi magyar politikai történet jelentőségét a tanulmány abban összegezi, hogy a török kor befejező két évtizedének „zsákutca” jellege ellenére ez a kor követendő utat, használható modellt formált ki a Rákóczi-szabadságharc számára — majd változott körülmények között a XVIII. századi Habsburg-uralkodók részére is —, amikor a központosító rendi monarchia felépítésében jelölte ki a tennivalók s az előrelépés reális irányát. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST