Benda Kálmán (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1. A kezdetektől 1526-ig - Magyarország történeti kronológiája 1. (Budapest, 1983)
IV. A középkori magyar állam virágzása és bukása, 1301-1526
1458. január 24. után—1458 tavasza (Uralkodik 1490. április 6-án bekövetkezett haláláig.) A pesti országgyűlés kormányzónak 5 évre Szilágyi Mihályt rendeli Mátyás mellé. (Szilágyi 1458 nyarán megválik tisztségétől.) január 24. után Szilágyi Mihály kormányzó megerősíti a január elején kezdődött pesti országgyűlés végzéseit, Hunyadi Mátyás királlyá választásának feltételeit. (Főbb törvénycikkek: 2.: az ország védelme a királyra, a főpapokra és főurakra tartozik, nemesi fölkelés csak legvégső esetben alkalmazható; 5.; adót sem a kormányzó, sem a király nem vethet ki; 13.: évenként országgyűlést kell tartani a nemesség fejenkénti megjelenésével ; 14.: a királyi városok és várak átadandók a kormányzónak; 15.: biztosítja a jobbágyok költözési jogát.) január 31. Szilágyi Mihály kormányzó szabályozza Kolozsvár bíróválasztását. (50 magyar és 50 szász polgár választja a felváltva hol magyar, hol száz bírót.) február 9. Podjebrád György cseh kormányzó és I. Mátyás a morva—magyar határ közelében fekvő Strassnitzon (Straznice) szövetséget köt és megállapodik a kormányzó leánya, Podjebrád Katalin és a magyar király házasságkötéséről. (Az esküvőt 1461 májusában tartják meg.) Az országhatárra érkező magyar küldöttség a kormányzótól kiváltja királyát. február 14.1. Mátyás bevonul Budára, ahol a Nagyboldogasszony (Mátyás-) templomban trónra ültetik. (Megkoronázására a Szent Korona visszaszerzése után, 1464-ben kerül sor.) február 14. után I. Mátyás a királyi uradalmak központi igazgatására megszervezi a budai udvarbíróságot. (Az uradalmi bevételeket kezelő udvarbírót nem rendeli alá a kincstartónak, hanem közvetlenül irányítja. Az udvarbíróság úriszéki ügyekben a királyi uradalmak lakóinak fellebbviteli fóruma. Az udvarbíró, mint a jászkunok ispánja ellátja a királyi földesuraság alá tartozó jászkunok igazgatását is, míg a nádor változatlanul megtartja ezek bírói tisztét. A hivatal 1541-ben Buda elestével megszűnik.) február 20. I. Mátyás megerősíti Szilágyi Mihály kormányzói kinevezését. február I. Mátyás egyezséget köt az Észak Magyarország nagy részét kezében tartó Giskra Jánossal, aki elismeri királyságát. március 2. A cseh rendek Podjebrád György cseh kormányzót királlyá választják. március 14. III. Calixtus pápa I. Mátyást a török ellen harcra szólítja feL és közli vele, hogy Szerbia a Szentszék védelmét kérte. március 15. I. Mátyás Podjebrád György cseh király segítségét kéri, hogy az uralmával szembehelyezkedő főurakkal leszámolhasson. március 20. után Gyulafehérvárott eltemetik Hunyadi Lászlót. március Szilágyi Mihály kormányzó a Szerbia elleni török támadás hírére a végekre megy. április 11. I. Mátyás megbízza Rozgonyi Sebestyén királyi lovászmestert, hogy a magyar koronát IV. Kázmér lengyel királynak (Albert magyar király vejének) felajánló és fegyveresen fellépő Giskra János ellen indítson hadjáratot. május 6. A huszita (kelyhes) vallásu Podjebrád György cseh király Prágában magyar és cseh főpapok és főurak előtt maga és alattvalói nevében hűséget esküszik a Szentszéknek. május 7. Ágoston győri és Vince váci püspök Prágában cseh királlyá koronázza Podjebrád Györgyöt. május 13. III. Calixtus pápa felszólítja I. Mátyást, kössön békét III. Frigyes német-római császárral és IV. Kázmér lengyel királlyal, II. Mehmed szultán fegyverszüneti ajánlatát pedig utasítsa vissza. május Vitéz János váradi püspök vezetésével követség indul III. Frigyes németrómai császárhoz, hogy a Szent Korona visszaadásáról tárgyaljon. tavasza I. Mátyás egyetlen (titkos) kancelláriájának vezetése alkancellári címmel a 274