Benda Kálmán (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1. A kezdetektől 1526-ig - Magyarország történeti kronológiája 1. (Budapest, 1983)
IV. A középkori magyar állam virágzása és bukása, 1301-1526
1455. április 7.—1456. október 23. április 7. Garai László nádor és Újlaki Miklós erdélyi vajda Bécsben szövetséget köt Ciliéi Ulrik gróffal. június 1. II. Mehmed szultán elfoglalja a szerbiai Novo Brdot, és vele együtt Szerbia déli részét. június eleje Az országnagyok győri tanácskozásukon határozatokat hoznak a király hazatérése esetére, és rendi ligát kötnek. június 5. Kapisztrán János (Giovanni di Capistrano) itáliai ferences prédikátor az országnagyok hívására Győrbe érkezik, hogy a török ellen keresztes háborút hirdessen. augusztus 1. Hunyadi János kibékül Ciliéi Ulrikkal. (A megállapodás értelmében Hunyadi Mátyás feleségül veszi Ciliéi Erzsébetet. A tényleges egybekelést elhalasztják, s erre Erzsébet 1455 végén bekövetkezett halála miatt nem kerül sor.) szeptember 17. III. Calixtus pápa Carvajal bíborost pápai követként német földre, Magyarországra és a török által elfoglalt területekre küldi, hogy keresztes hadjáratot hirdessen a török ellen. (A pápa szeptember 28-án követének megbízatását Lengyelországra is kiterjeszti.) az év folyamán Vitéz János váradi püspök csillagvizsgálót létesít Váradon. Johannes Gutenberg mainzi ötvös, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója befejezi az első könyv, a 42 soros latin nyelvű Biblia nyomtatását (Gutenberg-Biblia). 1456 január 31. V. László címert adományoz a Szentéi (másképpen Sárói) családnak. A festett címer ágyekét (nehézekét) ábrázol. február 6. V. László király Bécsből megérkezik Budára. február—március Országgyűlés Budán. (Telkenként egy aranyforint rendkívüli adót vet ki a törökök elleni háború céljára.) április 7. Budára érkezik a hír, hogy II. Mehmed szultán nyáron Magyarország ellen készül. június 29. III. Calixtus pápa a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként elrendeli a déli harangozást. július 4. II. Mehmed szultán megkezdi Nándorferhérvár ostromát. (A várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védi.) július 22. Hunyadi János főkapitány a Nándorfehérvár fölmentésére érkező keresztes sereg élén nagy győzelmet arat II. Mehmed szultán fölött. augusztus 11. Hunyadi János meghal Zimonyban a táborban kitört pestisjárványban. (Gyulafehérvárott temetik el.) szeptember 3. Ciliéi Ulrik gr. szövetséget köt Podjebrád György cseh kormányzóval. szeptember V. László Ciliéi Ulrikot nevezi ki országos főkapitánnyá, és Magyarországra jön, hogy átvegye Hunyadi János, az elhunyt főkapitány igazgatása alá tartozó királyi várakat. október 13.—november 8. V. László Futakon (Bács vm.) tárgyal Hunyadi János Fiával, Lászlóval a kezén levő királyi várak, elsősorban Nándorfehérvár átadásáról. október 23. Kapisztrán János ferences prédikátor meghal a Valkó megyei újlaki ferences (obszerváns) kolostorban. (Október 29-én a kolostor kertjében, majd Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán, Újlak város földesura intézkedésére a kolostor Szent Katalin kápolnájában temetik el. Sírja zarándokhellyé válik. Szentté avatásához a sírnál történt csodákról Varsányi István obszerváns provinciális és Újlaki Miklós kezdeményezésére 1458 és 1461 között több jegyzőkönyv készül. A fennmaradt jegyzőkönyvek a népi vallásosságról és hiede-272