Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)
A
ÁGO 20 a kínai nyelvet. Hazaérkezése után középiskolai tanár, majd igazgató Bp.-en. Magyar irodalomtörténeti, nyelvészeti cikkeket írt. Sokat foglalkozott Japán és Kína kultúrájával, kínai verseket fordított. Művei: Vachott Sándor élete és költészete (1901). Fordításai: Száz kínai vers (1937). Ágoston Ernő, eredeti nevén Ádler Ernő (1892— ): költő. Verseit és műfordításait több lap közölte, így a Nyugat is. Verseiben a modern kor emberének nyugtalansága érződik, szembefordul a háborúval, de nem találja helyét korának felfordult és zavaros világában. Művei: A Firtosvár tündére (verses elbeszélés székely népmonda nyomán, 1921); Decrescendo (költemények, Г922); Versek az alázatról (1922); Reménytelen remények (versek, 1927); Megtérés (versek, 1940). Ágoston Péter (Szentlélek, 1616 — 89, Nagyszombat): egyházi író. Nagyszombatban mint jezsuita tanár és convictusi rektor, Pécsett és Erdélyben mint misszionárius működött. Eredeti imádságoskönyvein kívül fordított Bellarminból, Szent Gertrud és Mechtild műveiből. Ágota Demeter (18. sz.): író. Minorita szerzetes. Kéziratos iskoladrámái csonkán maradtak ránk. 1777. jún. 13-án adták elő a Szerelmes engedelmességnek áldozatja c. verses darabját. Agyagási Károly (Mezőbánd, 1853 — 1933, Marosvásárhely): költő, író, műfordító. Orvosi értekezései mellett verset, tárcát, regényt és elbeszélést is írt. A néma c. zenés parasztdrámáját sikerrel adták elő vidéken. Műfordításai közül említésre méltóak Tagore-fordításai. aitiológia, etiológia, aetiologia <gör. ’okok tudománya’): eredetileg orvosi műszó azon tudomány megjelölésére, amely a betegségek eredetére utalt; később átvitt értelemben olyan költemény, mely valamilyen szokásnak mitikus vagy mondái eredetét kutatta. Ilyen volt Ovidius Átváltozások és Naptár c. művének nagy része. ajánlás: irodalmi vagy tudományos mű élén (könyveknél rendszerint a címlap után) álló szöveg, melyben az író egy általa különösen tisztelt vagy szeretett személynek ajánlja alkotását. A feudalizmus korában az írók munkáikat igen gyakran a megjelenést lehetővé tevő mecénásnak dedikálták, ilyenkor az ajánlás középpontjában az illető személyiség érdemeinek dicsőítése áll. Más ajánlások baráti, eszmetársi kapcsolatokról tanúskodnak (pl. Ady verseinek ajánlásai). Ajtay Sámuel, (Nagyvárad, 1774—1881, Szatmárnémeti): nagyváradi ügyvéd, író. Pesten végezte el a jogot. Munkái többnyire fordítások németből: Fedor és Mária, vagy a holtig tartó hűség tükre (Pozsony, 1807, Lafontaine Ágost után németből); ErkölcsnemesítS való és költött történetek (1813); A világ történetei a teremtéstől fogva a legújabb időkig (1814, Löhr után németből ford., Mo. kivonatos történetével bővítve); Tanítva mulattató víg és érzékeny anekdotok (1816, Meiszner Vázlatából). — írod. György Lajos: Adatok a regényirodalom történetéhez (EPhK, 1915)Ákáb István (1756—86): író. A sárospataki ref. kollégium diákjaként halt meg 30 éves korában. Éneás és Didó kártágói szerelmes történetjek c. iskoladrámája 1806- ban jelent meg Pozsonyban a Néhai Ákáb István poétái maradványaiból c. kötetben. — írod. Bernáth Lajos: A protestáns iskoladrámákról (1903). Akadémia <gör.>: Akadémosz gör. hősről elnevezett liget Athén mellett, ahol Platón tanított. Ennek a platóni iskolának mintájára létesült Firenzében a Mediciek korában az Academia Platonica, majd Párizsban az Académie Franc; aise, melynek tagjai az ún. halhatatlanok. Az akadémiák elsősorban tudományos intézmények, melyeknek egyik feladata a nyelv és irodalom művelése. Az írók akadémiai tagsága mindig megkülönböztető rangot jelentett. Mikor a Magyar Tudományos Akadémiából, az intézmény hanyatlása miatt, az írók — különösen a haladó törekvések képviselői — egyre inkább kiszorultak, új társulásokban tömörültek; pl. 1919- ben a Vörösmarty Akadémiában, később a Vajda János Társaságban. Az írószövetség megalakulása óta Mo.-on ez tömöríti magába az írókat, az MTA a tudományos élet központja. Akadémiai Értesítő: Magyar Tudomány Akadémiai Kiadó: a Magyar Tudományos Akadémia kiadóvállalata. Feladata a magyar tudományos kutatás legjelentősebb eredményeinek közzététele. 1950-ben ala